Tsin naaʼeeł
Tsin naaʼeeł éí bílaʼashdlaʼí yéénidáʼaałʼeeł. Toonteel tsenáaʼ yééʼałnáʼdáʼ aałwoł, áádóó tooʼ nilį́į́hgo ałdóʼ yéétsenáaʼ ninaaʼdaʼ aałʼooł. Akwiishʼį́į́h tsin naaʼeeł, ałʼą́ą́h átʼéego chooʼį́į́h, áádóó tʼáá ałʼą́ą́hniʼ adáʼniiłtsoʼ ałdóʼ, łáʼ éí adaałtsiiʼiʼ naaná łaʼ éí daʼniitsáʼ. Tsin naaʼeeł éí hééł bee nagééh, bee chʼááʼ nidaʼaldéíʼ, bee nidaʼabaah, áádóó łóó bee hahaalʼééł.
Nitʼą́ą́ʼ nahanéʼ
[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]Áádóó tsin naaʼeeł éí bílaʼashdlaʼí yeeʼchʼááʼ nidáʼdikáá, daʼąąłtsʼąąʼgo. Naaná nidáʼałkaaʼiʼ adáʼnį́į́hgo éí 40,000 nahah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼí Nahatʼeʼiitsoh Bikéyahjiʼ yeetséʼnaa niikai. Íidą́ą́ éí bee hoziniʼiʼgo bílaʼashdlaʼí tsin naaʼeeł chodáʼyoosʼį́į́hdiʼ.
Áłtsé tsin naaʼeeł éí tʼoh bóʼholį́į́hígíí chʼooʼį́į́hgo tó tsenaaʼ bee ninaadaʼaaldá (tʼáá haʼatʼííʼshį́į́h naaʼeełígíí taadáʼhaniiłgo bee tsenaaʼninádaʼaaldá: táá haʼtʼííshį́į́h tó bikáaʼgi naaʼeełígíí chooʼiiʼ), áádóó kwiishdę́ę́ʼ naas hódeishjiizhgo éí "logboats" woolyégo choozįįhdiʼ. Díí éí 7,000–9,000 nahah yę́ędą́ą́ʼ, díí tsin naaʼeeł éí dootoonteel tsenaa bee ałnaaʼaʼoołdáʼ.
Áádóó naas naahódeishjiizh dóó éí bílaʼashdlaʼí beegashi bikáaʼgi (tʼáá háʼtʼiʼshį́į́ʼ akaagiʼ) chooʼį́į́hgo bee tó tsenaaʼ ninadaʼaaldá. Áádóó 7,000 nahai dookwiishdę́ę́ʼ éí tsin naaʼeeł tʼáá déíztsaaígíí beenaadeiʼtąąʼ áádóó éí nibáál tsin naaʼeeł bikáaʼgi daʼnaazbáálgo anaadaalyá. Díí nibáál tsin naaʼeeł bikáaʼgi daʼnaazbáálígíí éí tooneel bikáá-tsenaa nidáʼaʼoołgo biigháá silį́į́h, áádóó éí bílaʼashdlaʼí toonteel bikáá nidaʼaałʼeełgo hódeishiizh. Díí átʼéego bilagáana toohónandę́ę́ʼ tsénaaʼ biłnidaʼiizʼeel. Naaná bilagáana dootʼáá bitʼeiyá akwiitʼéígo toonteel yiikáá tsenaa biłnidaʼiizʼeeldá: Polynesian dineʼé (Hawaiians) akwiitʼéígo tónteel yiikáá tsenaaʼnidaʼasʼéél. Díí atʼéigo kéyah daʼnidaʼeełiʼgo nidáʼhaaznáʼ: Kéyah Ałkééʼ Naaznilgo Dah Ndaaʼeełíjiʼ, Íisdaʼ kéyah dáʼnaaʼeełjiʼ (Easter Is.), áádóó Cook Islandjiʼ.
 |
 |