Naayééʼ

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
Tyrannosaurus rex bitsin (Bitsiitsʼin), Palais de la Découverte éélkid, Dáághahii Dineʼé Bikéyahdi.
Eubrontes, Naayééʼ naabikéʼ Jurassic yihah yę́ędą́ą́ʼ Moenave Formation tsé bikáaʼgi nideelʼeez Johnson Farm, Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodi éélkid.
Scipionyx samniticus naayééʼ fossil (tissue impressions tsé bikʼiʼ), Museo Civico di Storia Naturale, Doohatsʼíí Yátiʼ Dineʼé Bikéyahdi éélkid.
Stegosaurus naayééʼ bitsʼin, Chicago éélkid.
Triceratops bitsʼin, American Museum of Natural History, Kin Yótʼááh Deezʼáadi éélkid.

Naayééʼ ákwíí shį́į́ ałʼąą ádaatʼéego ndaakai ńtʼę́ę́ʼ, łaʼ éí daʼałchozhgo ndaakai náánáłaʼ éí daʼalghałgo naajééʼ ńtʼę́ę́ʼ. Náánáłaʼ éí naayééʼ tsídii danį́į́h lį́į́hgo ndaatʼaʼ ńtʼę́ę́ʼ áádóó łaʼ éí naayééʼ tó biyiʼdi ndaaʼeeł ńtʼę́ę́ʼ (Łóóʼ danį́į́h lį́į́hgo / Naayééʼ łóóʼ).


Naayééʼ baa hané[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]

Naayééʼ ndaalkaahgo éí bighąąn daʼninéézgo ndaakai ńtʼééʼ, kʼad naʼashǫ́ʼii ndaakai átʼéego naakai ńtʼę́ę́ʼ (bilagáana bizaadjí vertebrate wolyé). Íidą́ą́ʼ naayééʼ ndaakai yę́ędą́ą́ʼ éí 160 míiltsoh nááhai yę́ędą́ą́ʼ nahasdzáán yikáaʼgi ndaakai ńtʼę́ę́ʼ (Nááná íídą́ą́ bílaʼashdlaʼí tʼáá doo niilyée da, nahasdzáán bikáaʼgi). Nááná díí naayééʼ ndaakai yę́ędą́ą́ʼ éí "late Triassic period" dóó "Cretaceous period" bitaʼgi yihah yę́ędą́ą́ʼ kǫ́h nahasdzáán bikááʼígíí naayééʼ hólǫ́ ńtʼę́ę́ʼ. Áádóó "Cretaceous period" biyiʼ yihah yę́ędą́ą́ʼ dóó kwiishdę́ę́ éí naayééʼ náádiilyá nahasdzáán bikááʼdę́ę́ (ndaʼałkaahí ádaaníigo éí sǫ́ʼ adáʼ eeltsʼidgo naayééʼ ábisdįįd, díí sǫ́ʼ adáʼ eeltsʼidígíí éí Yucatán Peninsuladi łééhyiilwod / Chicxulub impact ałdóʼ wolyé).


1861 yihah yę́ędą́ą́ʼ éí "Archaeopteryx" wolyéego áłtsé bikʼiʼ neitʼąąʼ, díí éí naayééʼ tsídi nilį́į́hgo. Áádóó díí naayééʼ tsídi naalkáágo asdąąʼ kʼadi tsídi holǫ́ígíí asdą́ą́ʼ yiił ałhééłtʼéígo bee naalkáá. Díí éí tsídiʼ bitʼáʼ tséʼ bikʼáágiʼ fossilized adzáágo naaskáá. Áádóó éí díí "Compsognathus" wolyéego beeʼwoojiʼ. Áádóó hazhóóʼiʼ ninaʼnaalkááhgo éí díí tsídiʼ dóó naayééʼ tsídii éí tʼáá asdąąʼ ałkʼeʼgo beeʼnaalkáá; 1970 yę́ędą́ą́ʼ éí akwiitʼéígoʼ nidaʼaałkááʼiʼ nidaʼaaskáá. Naanáłáʼ nidaʼaałkááʼiʼ-paleontologist adáʼnį́į́hgo éí tsídiʼ dóó naayééʼ tsídi tʼááłaʼiʼígíí átʼé. Naaná taakáá tsʼin (bilagáana bizaadjí éí crocodile wolyé) ałdóʼ naayééʼ yiitsʼą́ą́dę́ę́ʼ, tʼáá ałah "Archosauria" átʼé ("Archosauria" éí naayééʼ taakáá tsʼin átʼé áádóó "Triassic period" yę́ędą́ą́ʼ naakáí nitʼę́ę́h).


Áłtsé bánitsʼéʼ hakéésgo éí nidaʼałkááʼiʼ adáʼnį́į́hgo; díí naayééʼ dooʼhahnáʼgaadaʼ, dooʼayóʼniiséékéésdaʼ, dóó bidił ałdóʼ sikʼaazgo naakáí. Áádóó naalkáágo éí díí dooʼakwiitʼéídaʼlaʼ, naayééʼ éí tʼáá tsʼį́į́hgo naaghá nitʼę́ę́laʼ. Áádóó ayóʼniiséékéésgo naaghá nitʼę́ę́hla áádóó bidił sikʼaaz haníʼnígíí éí dooʼbee hózindaʼ.


1900 yihah yę́ędą́ą́ʼ; dooʼkwiishdę́ę́ éí bílaʼashdlaʼí (nidaʼałkááʼiʼ) naayééʼ bitsʼin ałhidaʼyiijáágo dóó ałhiiʼnidaʼniilgo daʼnéélʼį́į́hgo báʼhaʼooldéʼ. Áádóó éí kin tsoh báʼadaalyágo (kin biłnáʼhaazʼąąhgo, bilagáana bizaadjí éí "museums" wolyé) akǫh daʼnéélʼį́į́hgo baʼháʼooldéʼ. Áádóó éí díí akǫh ałchiniʼ daʼoołtáʼígíí nidaʼgééhgo oodáʼ hołʼááh biniiyéʼ, áádóó tʼáá bílaʼashdlaʼí yiʼneidlįįh shį́į́ʼ ałdóʼ akǫh nidaʼkáígo deinééłʼį́į́h. Naaná kʼadi éí niłchʼiʼnaalkidiʼ bikáaʼgi naayééʼ nidaalkid, áádóó tʼáá ałtsogiʼ bílaʼashdlaʼí yiigááł shį́į́ʼ bił beeʼhozin; naayééʼ.


Bilagáana bizaadjí éí "dinosaur" wolyé, áádóó 1842 yihah yę́ędą́ą́ʼ hastiin Sir Richard Owen wolyéego azhiʼ ayiilá. Díí éí Gwíík bizaadę́ę́ saad yiiltsʼiił, δεινός (deinos) "terrible, powerful, wondrous" + σαῦρος (sauros) "naʼashǫ́ʼii" jiʼnį́į́hgo wolyé.


Blue Glass Arrow.svg Ałdóʼ yídíiłtah...