Nóódaʼí

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
Kin Dootłʼizhí Nóódaʼí daʼbighanígíí biseal.
Áshįįh Biiʼtó Hahoodzoji Nóódaʼí daʼbighanígíí bitribal seal.
Bíinajiʼ Nóódaʼí daʼbighanígíí bitribal seal.
Noodai'.svg

Nóódaʼí éí Bitsįʼ yishtłizhii átʼé, diishjį́ʼdi éí Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodi kédaʼhatʼį́ʼ áádóó Dibé Nitsaa Hahoodzodi ałdóʼłá kédaʼhatʼį́ʼ. Tʼáá Nóódaʼí bizaadjiʼ éí "Nuutsiu" woolyéʼ, díí saad éí Dinéjiʼnį́į́hgo oolyé[1]. Naakáí Łibáʼí Yootó Hahoodzojiʼ nidaʼhazná yę́ędą́ą́ʼ Hastiin Fray Gerónimo Salmerón woolyégo naaltsoos bikáaʼgi Nóódaʼí Guaguatu, éí doodaiiʼ éí; Guaputa (Kopata?) woolyéʼgo yoozhí. Díí éí Mąʼii Deeshgiizhnii diné bikin daʼshijááʼígíí naaghágo, akwii tʼéíʼgo Kiisʼáanii Nóódaʼí daʼyoozhí [2] Naas nahódéíshzhiizh doo éí Naakáí Łibáʼí naaltsoos bikáaʼgi Nóódaʼí Yutas yiiłnį́į́hgo daʼyoozhí.[3]

Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodi Nóódaʼí daʼbighanígíí éí bikéyah Uintah-Ouray Reservation woolyéʼ. Aadi kéyah baʼhadzoʼígíí éí 6,769.173 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsoh (17,532.078 km²). 19,182 bílaʼashdlaʼí daʼbighan (2000 biyihah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼí daltáʼ). Dibé Nitsaa Hahoodzojiʼ Nóódaʼí bikéyahígíí éí naakigo haʼhoodzo. Łaʼ éí Ute Mountain Ute Indian Reservation woolyéʼ (Kin Dootłʼizhíjiʼígíí / Tsé Yaatóhí bigáádi). Kéyah Ute Mountain beeʼwoozhíʼígíí éí 900.703 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsoh (2,332.809 km²). 1,687 bílaʼashdlaʼí daʼbighan (2000 biyihah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼí daltáʼ). Áádóó łaʼ éí Southern Ute Indian Reservation woolyé (Bíinajiʼígíí). Kéyah Southern Ute Indian Reservation woolyéʼígíí éí 1,058.785 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsoh (2,742.24 km²). 11,259 bílaʼashdlaʼí daʼbighan (2000 biyihah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼí daltáʼ).

Saad Ute éí Nóódaʼí bizaad bitsʼą́ą́hdę́ę́ saadígíí átʼé, "Jóhonaaʼéí bikéyah" daʼtsʼiʼjiʼ nį́į́hgo oolyéʼ. Áádóó Áshįįh Biiʼtó Hahoodzo éí Utah woolyé bilagáana bizaadjiʼ; saad Utah éí Nóódaʼí bizaad "Ute" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼígíí átʼé.

Nitʼąąʼ nahané[łahgo áshłééh]

Bilagáana dóó Naakáí tʼáá doo nidaʼhanééhdaʼ yę́ędą́ą́ʼ Nóódaʼí Áshįįh Biiʼtó Hahoodzo, Wááʼóómii Hahoodzo, Dibé Nitsaa Hahoodzoji áádóó Yootó Hahoodzoji kéídaʼ haʼtʼį́į́h nitʼę́ę́h (taaʼdah dinę́ę́hgo). Tsostsʼid tsʼadah Nóódaʼí daʼshijáá nitʼę́ę́h, díí éí: Capote, Cumumba, Kapote, Moache, Moanumts, Pah Vant, Parianuche, San Pitch, Sheberetch, Taviwach, Timanogots, Tumpanawach, Uinta, Uncompahgre, White River, Weeinuche, dóó Yamperika. Díí tsostsʼid tsʼadahgo daʼnaazhjááʼígíí éí tʼáá ałʼą́ą́h kéídaʼ hatʼį́ʼ áádóó doo ayoo chʼóodaʼholį́į́hdaʼ nitʼę́ę́h. Nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo éí Nóódaʼí tʼáá akwéínaʼ kéídaʼ haʼtʼį́į́h, doohaʼdę́ę́hgo ninaadaʼ.

Naakáí łibáʼiʼ nidaʼhanę́ę́h[łahgo áshłééh]

1630’s biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naakáí łibáʼiʼ nidaʼhanę́ę́hgo yaʼnidiikai, łį́į́ʼ nidaʼbiyééhgo Naakáí łibáʼiʼ nidaskai. Tʼáá akweiʼiʼ naʼhalzhishgo Nóódaʼí łį́į́ʼ bitaah hóslį́į́h. Łahgo łį́į́ʼ daʼnitʼį́į́hgo Nóódaʼí bilį́į́ nidaʼhwiizlį́į́h, naaná łágo éí Naakáí dóó Nóódaʼí ałgáánidaʼayiilnį́į́hgo łį́į́ʼ nidaʼhaznį́į́h. Nóódaʼí bilį́į́ daʼhazlį́į́h dookwiishdę́ę́, Naałání kʼéigo kéídaʼ hatʼį́ʼ dazlį́į́h (Naaná nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo, iidą́ą́ łaʼ Bitsįʼ yishtłizhii łį́į́ʼ iilį́į́hgo yaʼnitsʼiidaʼkiis. Óola biláhgo iilį́į́h. "Plains Indian horse culture" yiiłnį́į́h bilagáana bizaadji). Naaná Nóódaʼí bitáági łaʼ ałhiidaʼhiidiikai, nitságo táádaʼ dinééh nitʼę́ę́h (choodaʼhwoolį́į́hiʼ biniiyéʼ). Naakáí, Kiisʼáanii, Naałání, Beehai, Naabeehó áádóó Naałání halgai hóteelgi kéíhótʼįʼniʼígíí yił ʼałchʼiʼ anaaʼ nidaʼdlééh nitʼę́ę́h.

Bilagáana nidaʼhanę́ę́h[łahgo áshłééh]

Bilagáana Nóódaʼí yiitááʼjiʼ nidaʼ hanééh yę́ędą́ą́ʼ, kéyah yéédéíniʼnį́į́hgo yaʼnaaskai, áádóó Nóódaʼí kéyah ałtsíísigo yaʼhadeiʼdzoʼ. Áádóó diishjį́ʼgo tʼáádi akǫ́h kédaʼhatʼį́ʼ. Naakigo tʼáá yéigo anaaʼ hazlį́į́h Nóódaʼí doo bilagáana bitaʼgi: 1853–1854 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Walker War azlį́į́h, áádóó 1865–1872 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Black Hawk War azlį́į́h Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodi.

Bilagáana óola háʼdaʼyiiłʼééłiʼígíí áádóó bilagáana kéyah bikáaʼgi nidaʼhanééhígíí Nóódaʼí yííłʼałchʼį́ʼ saad nidaʼhadłééh; Áshįįh Biiʼtó Hahoodzojiʼ áádóó Dibé Nitsaa Hahoodzojiʼ akwii daʼhótʼį́į́hdi. Naanáłádi éí Nóódaʼí bilagáana yiichʼíʼjiʼ nidaʼdlééh nitʼę́ę́h, díí éí akwiidaʼdzá 1863 biyihah yę́ędą́ą́ʼ. Íidą́ą́ Naabeehó bikʼíʼjį́ʼ dazlį́į́h, Wááshindoon bisiláołtsooí yaʼnidaʼ ałkáá nitʼééh. Áádóó tʼáá akwii naʼdaʼdzá Beehai, Naashgalí, dóó Dziłghą́ʼiʼ dinéʼiʼ yiikʼíʼjį́ʼ.

1864 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Nóódaʼí dóó Wááshindoon ałgáádeitʼááh naaltsoos bikáaʼgi, díí ałgáádeitʼááhígíí éí Nóódaʼí kéyah baʼhadzo Ashįįh Biiʼtó Hahdoodzodi. Áádóó 1868 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí naaltsoos bikáaʼgi ałgáá naadeitʼááh díí éí Nóódaʼí kéyah baʼhadzo Dibé Nitsaa Hahoodzojiʼ, díí kéyah hadzoʼígíí éí nitságo baʼhadzo nitʼę́ę́h (Diishjį́di Dibé Nitsaa Hahoodzoígíí 1/3go Nóódaʼí baʼdéítʼą́ą́h nitʼę́ę́h).

1873 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí naaltsoos bikáaʼgi ałgáádeitʼááh Brunot Agreement woolyégo. Díí ałgáádeitʼááhígíí éí Dził Łigaiijiʼ kéyah bilagáanabiʼ doolééł bidoonį́į́hdi, aadi óola hadeilį́į́go biniiná.

1878 biyihah yę́ędą́ą́ʼ ʼeelkid, Nóódaʼí łį́į́ʼ bił naazį́į́h.

1879 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Meeker Massacre woolyégo akǫ́ǫ́ hotʼį́į́hdi doo bikʼiʼjį́ʼ éí Nóódaʼí kéyah ałtsiisíʼgo baʼhadasdzo, diishjį́ʼgo tʼáádi akǫ kéí hatʼį́ʼ.

Nóódaʼí kʼéhgo, ałtsiisíʼgo kwiiʼiʼ baʼhané[łahgo áshłééh]

Nóódaʼí Áshįįh Biiʼtó Hahoodzojiʼ daʼbighanígíí éí Nóódaʼí Whiteriver, Uintah, dóó Uncompahgre daalyéʼígíí bikéyah Uintah-Ouray Reservation woolyéʼdi daʼbighan. Nóódaʼí aadjiʼ daʼbighanígíí éí nidaʼachʼąąʼígíí beeʼbe hódilzin, díí éí yootsʼoosiʼ yéíniʼdaʼachʼąąʼígíí beeʼbedaʼhódilzin.

Nóódaʼí éí Azeeʼ beeʼnahágáá chóódaʼ yoołį́ʼ áádóó yiiké naazį́ʼ. Áádóó Nóódaʼí kʼéʼjiʼ yiiké naazį́ʼígíí éí Azeeʼ beeʼnahágáá dóó chʼil azeeʼ daʼnilį́į́hígíí yiiłtáá adéíłį́ʼ áádóó nátʼoh ałdóʼ chiidaʼyoołį́ʼ. Łaʼ nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo éí Nóódaʼí Azeeʼ bee nahágáá tʼáá ałkʼiʼdą́ą́ chóódaʼyoołį́ʼ.

Nóódaʼí nátʼoh tsá adéíłinígíí éí tsé salmon alabaster woolyéʼígíí bitsʼąąʼ dooʼadéíłį́į́h. Áádóó Nóódaʼí Uncompahgre dóó Náhookǫsjiʼ yéé adaʼdoozhíʼígíí akwii tʼéigo tsé nidéíkʼaash. Naaná tsé łizhin pipestone woolyéʼígíí ałdóʼ nidéíkʼaash, díí éí nátʼoh tsá ałdóʼ yee adéíłį́ʼ áádóó tsiihááł ałdóʼ yee adéíłį́ʼ nitʼę́ę́h.

Dąągo nahwíídilzhishgo éí Nóódaʼí Shash kʼéhgo azhish woolyéʼgo nidaʼyiiłʼááh (Nóódaʼí bizaadjiʼ éí Momaqui Mowat woolyé). Díí éí tʼáá nináhah bikʼéh akwii tʼéigo yaʼninákáh. Naaná shį́ʼ ałnį́į́h goneʼ holzhishgo éí jóhonaaʼéí kʼéhgo azhish woolyégo yaʼninákáh, díí ałdóʼ tʼáá nináhah bikʼéhgo yaʼninákáh.

Nóódaʼí Uncompahgre daalyéʼígíí éí ałtsé mechanoluminescence woolyéʼgo chóódaʼyoołį́į́hgo naaltsoos bikáá aalyá (Doołá bílaʼashdlaʼí akwii tʼéigo mechanoluminescence chóó yoołį́į́hgo haʼdilį́į́hdaʼ nitʼę́ę́h). Díí saad mechanoluminescence éí bilagáana bizaad átʼé; tsé quartz crystals ałhidį́į́ndaʼgo tsííd hiidííłdasgo oolyé (kǫʼ hiidííłdasgo oolyé). Díí átʼéego chóódaʼ yoołį́ʼ nitʼę́ę́h, tʼáá doo bilagáana akwii tʼéí bił bee dahózį́į́h yę́ędą́ą́ʼ. Nóódaʼí nidaʼałaahgo, aghááł ayání bikáaʼgi beeʼalyaaʼgo áádóó aghááł biyíʼ góneʼ tsé quartz crystal bishijáágo adéíłį́ʼ. Áádóó éí aghááł yiigháádgo tséʼígíí ałhidaʼdindahgo aghááł biyiidi kǫʼ néíltsééh.

Nóódaʼí bizaad[łahgo áshłééh]

Nóódaʼí bizaad éí Uto-Aztecanjiʼ atah yiisdzo, áádóó ałtsá naʼnaadzoígíí éí Numic divisionjiʼ atah yiisdzoʼ. Áádóó Nóódaʼí bidialectígíí éí Southern Numic woolyéʼjiʼ atah yiisdzo. Diishjį́ʼgo éí Nóódaʼí bilagáana bizaadjiʼ yaʼdaałtiʼ. Bílaʼashdlaʼí Bannocks, Naałání, Chemehuevi, Goshutes, Béíyózhin, dóó Shoshones dinéʼiʼ éí bizaad Numicjiʼ atah yiisdzoʼ (Shoshonean dialect ałdóʼ átʼé).

Díí kwéíʼíʼ saad daʼshijááʼígíí éí Nóódaʼí bizaad ałtsiisíʼgo ashjąąʼ aalyáʼ, Nóódaʼí bizaad éí Shoshonean dialect yéíʼyaʼdałtiʼ[4] [5]

Nóódaʼí bizaadjí Diné bizaadjí Nóódaʼí bizaadjí Diné bizaadjí Nóódaʼí bizaadjí Diné bizaadjí
sadeeʼ łééchąąʼí bungu łį́į́ʼ bozheena ayání
deheyaʼ bįįh wedaʼ shash doyadukubichiʼ náshdóí
daaʼbu gah biagwiʼyaaʼ atsá duhubite łizhin
dosabite łigaii aingabite łichíʼí buhibite dinootłʼizh
aibehibite dootłʼizh ohapite łitsooí semmeʼ tʼááłáʼiʼ
wahatehwe naaki bahaiteeʼ táá watsewite dį́į́
manegite ashdlaʼ




Nóódaʼí Wááshindoongo naaskáí 1880 yihah yę́ędą́ą́ʼ. Naatʼáanii Ouray 2nd from right front row
Naatʼáanii Ouray tsé baʼashtʼéélyá.


Web-browser-openclipart.svgBéésh Łichíʼii biyiʼdóó ił Nahazʼą́ baa Haneʼ


Nuvola apps kdict.pngNaaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ Vocabulary Words in Native American Languages: Shoshone. native-languages.org Woozhchʼį́į́diʼ 7, 2011
  2. ^ http://content.lib.utah.edu/cdm4/document.php?CISOROOT=/uaida&CISOPTR=2798&CISOSHOW=2661&REC=2. Woozhchʼį́į́d 8, 2011.
  3. ^ http://content.lib.utah.edu/cdm4/document.php?CISOROOT=/uaida&CISOPTR=2798&CISOSHOW=2661&REC=2. Woozhchʼį́į́d 8, 2011
  4. ^ Shoshone Animal Words. native-languages.org. Woozhchʼį́į́di 7, 2011.
  5. ^ Vocabulary Words in Native American Languages: Shoshone. native-languages.org. Woozhchʼį́į́di 07, 2011.