Nóódaʼí
|
|
|
|
||
Nóódaʼí éí Bitsįʼ yishtłizhii átʼé, diishjį́ʼdi éí Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodiʼ kédaʼhatʼį́ʼ adóó Dibé Nitsaa Hahoodzodiʼ ałdóʼłá kédaʼhatʼį́ʼ. Tʼáá Nóódaʼí bizaadjiʼ éí "Nuutsiu" woolyéʼ, díí saad éí Dinéjiʼnį́į́hgo oolyé[1]. Naakáí Łibáʼí Yootó Hahoodzojiʼ nidaʼhazná yę́ędą́ą́ʼ Hastiin Fray Gerónimo Salmerón woolyégo naaltsoos bikáági Nóódaʼí Guaguatu, éí doodaiiʼ éí; Guaputa (Kopata?) woolyéʼgo yoozhí. Díí éí Mąʼii Deeshgiizhnii dinéʼ bikin daʼshijááʼígíí naaghágo, akwii tʼéíʼgo Kiisʼáanii Nóódaʼí daʼyoozhí [2] Naas nahódéíshzhiizh doo éí Naakáí Łibáʼí naaltsoos bikáágiʼ Nóódaʼí Yutas yiiłnį́į́hgo daʼyoozhí.[3]
Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodiʼ Nóódaʼí daʼbighanígíí éí bikéyah Uintah-Ouray Reservation woolyéʼ. Aadi kéyah baʼhadzoʼígíí éí 6,769.173 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsoh (17,532.078 km²). 19,182 bílaʼashdlaʼiʼ daʼbighan (2000 biyihah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼiʼ daltáʼ). Dibé Nitsaa Hahoodzojiʼ Nóódaʼí bikéyahígíí éí naakigo haʼhoodzo. Łaʼ éí Ute Mountain Ute Indian Reservation woolyéʼ (Kin Dootłʼizhíjiʼígíí / Tsé Yaatóhí bigáádiʼ). Kéyah Ute Mountain beeʼwoozhíʼígíí éí 900.703 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsoh (2,332.809 km²). 1,687 bílaʼashdlaʼiʼ daʼbighan (2000 biyihah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼiʼ daltáʼ). Adóó łaʼ éí Southern Ute Indian Reservation woolyé (Bíinajiʼígíí). Kéyah Southern Ute Indian Reservation woolyéʼígíí éí 1,058.785 dikʼą́ʼ tsin sitʼą́ʼ aniiłtsoh (2,742.24 km²). 11,259 bílaʼashdlaʼiʼ daʼbighan (2000 biyihah yę́ędą́ą́ʼ bílaʼashdlaʼiʼ daltáʼ).
Saad Ute éí Nóódaʼí bizaad bitsʼą́ą́hdę́ę́ saadígíí átʼé, "Jóhonaaʼéí bikéyah" daʼtsʼiʼjiʼ nį́į́hgo oolyéʼ. Adóó Áshįįh Biiʼtó Hahoodzo éí Utah woolyé bilagáana bizaadjiʼ; saad Utah éí Nóódaʼí bizaad "Ute" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼígíí átʼé.
bee hadítʼéhígíí |
[łahgo áshłééh] Nitʼąąʼ nahané
Bilagáana dóó Naakáí tʼáá doo nidaʼhanééhdaʼ yę́ędą́ą́ʼ Nóódaʼí Áshįįh Biiʼtó Hahoodzo, Wááʼóómii Hahoodzo, Dibé Nitsaa Hahoodzoji adóó Yootó Hahoodzoji kéídaʼ haʼtʼį́į́h nitʼę́ę́h (taaʼdah dinę́ę́hgo). Tsostsʼid tsʼadah Nóódaʼí daʼshijáá nitʼę́ę́h, díí éí: Capote, Cumumba, Kapote, Moache, Moanumts, Pah Vant, Parianuche, San Pitch, Sheberetch, Taviwach, Timanogots, Tumpanawach, Uinta, Uncompahgre, White River, Weeinuche, dóó Yamperika. Díí tsostsʼid tsʼadahgo daʼnaazhjááʼígíí éí tʼáá ałʼą́ą́h kéídaʼ hatʼį́ʼ adóó doo ayoo chʼóodaʼholį́į́hdaʼ nitʼę́ę́h. Nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo éí Nóódaʼí tʼáá akwéínaʼ kéídaʼ haʼtʼį́į́h, doohaʼdę́ę́hgo ninaadaʼ.
[łahgo áshłééh] Naakáí łibáʼiʼ nidaʼhanę́ę́h
1630’s biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naakáí łibáʼiʼ nidaʼhanę́ę́hgo yaʼnidiikai, łį́į́ʼ nidaʼbiyééhgo Naakáí łibáʼiʼ nidaskai. Tʼáá akweiʼiʼ naʼhalzhishgo Nóódaʼí łį́į́ʼ bitaah hóslį́į́h. Łahgo łį́į́ʼ daʼnitʼį́į́hgo Nóódaʼí bilį́į́ nidaʼhwiizlį́į́h, naaná łágo éí Naakáí dóó Nóódaʼí ałgáánidaʼayiilnį́į́hgo łį́į́ʼ nidaʼhaznį́į́h. Nóódaʼí bilį́į́ daʼhazlį́į́h dookwiishdę́ę́, Naałání kʼéígo kéídaʼ hatʼį́ʼ dazlį́į́h (Naaná nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo, iidą́ą́ łaʼ Bitsįʼ yishtłizhii łį́į́ʼ iilį́į́hgo yaʼnitsʼiidaʼkiis. Óola biláhgo iilį́į́h. "Plains Indian horse culture" yiiłnį́į́h bilagaaná bizaadji). Naaná Nóódaʼí bitáági łaʼ ałhiidaʼhiidiikai, nitságo táádaʼ dinééh nitʼę́ę́h (choodaʼhwoolį́į́hiʼ biniiyéʼ). Naakáí, Kiisʼáanii, Naałání, Beehai, Naabeehó adóó Naałání halgai hóteelgi kéíhótʼįʼniʼígíí yił ʼałchʼiʼ anaaʼ nidaʼdlééh nitʼę́ę́h.
[łahgo áshłééh] Bilagaaná nidaʼhanę́ę́h
Bilagaaná Nóódaʼí yiitááʼjiʼ nidaʼ hanééh yę́ędą́ą́ʼ, kéyah yéédéíniʼnį́į́hgo yaʼnaaskai, adóó Nóódaʼí kéyah ałtsíísigo yaʼhadeiʼdzoʼ. Adóó diishjį́ʼgo tʼáádiʼ akǫ́h kédaʼhatʼį́ʼ. Naakigo tʼáá yéígo anaaʼ hazlį́į́h Nóódaʼí doo bilagaaná bitaʼgiʼ: 1853–1854 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Walker War azlį́į́h, adóó 1865–1872 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Black Hawk War azlį́į́h Áshįįh Biiʼtó Hahoodzodiʼ.
Bilagaaná óola háʼdaʼyiiłʼééłiʼígíí adóó bilagaaná kéyah bikáági nidaʼhanééhígíí Nóódaʼí yííłʼałchʼį́ʼ saad nidaʼhadłééh; Áshįįh Biiʼtó Hahoodzojiʼ adóó Dibé Nitsaa Hahoodzojiʼ akwii daʼhótʼį́į́hdiʼ. Naanáłádi éí Nóódaʼí bilagaaná yiichʼíʼjiʼ nidaʼdlééh nitʼę́ę́h, díí éí akwiidaʼdzá 1863 biyihah yę́ędą́ą́ʼ. Íidą́ą́ Naabeehó bikʼíʼjį́ʼ dazlį́į́h, Wááshindoon bisiláołtsooí yaʼnidaʼ ałkáá nitʼééh. Adóó tʼáá akwii naʼdaʼdzá Beehai, Naashgalí, dóó Dziłghą́ʼiʼ dinéʼiʼ yiikʼíʼjį́ʼ.
1864 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Nóódaʼí dóó Wááshindoon ałgáádeitʼááh naaltsoos bikáágiʼ, díí ałgáádeitʼááhígíí éí Nóódaʼí kéyah baʼhadzo Ashįįh Biiʼtó Hahdoodzodi. Adóó 1868 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí naaltsoos bikáági ałgáá naadeitʼááh díí éí Nóódaʼí kéyah baʼhadzo Dibé Nitsaa Hahoodzojiʼ, díí kéyah hadzoʼígíí éí nitságo baʼhadzo nitʼę́ę́h (Diishjį́diʼ Dibé Nitsaa Hahoodzoígíí 1/3go Nóódaʼí baʼdéítʼą́ą́h nitʼę́ę́h).
1873 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí naaltsoos bikáágiʼ ałgáádeitʼááh Brunot Agreement woolyégo. Díí ałgáádeitʼááhígíí éí Dził Łigaiijiʼ kéyah bilagaanábiʼ doolééł bidoonį́į́hdiʼ, aadi óola hadeilį́į́go biniiná.
1879 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Meeker Massacre woolyégo akǫ́ǫ́ hotʼį́į́hdiʼ doo bikʼiʼjį́ʼ éí Nóódaʼí kéyah ałtsiisíʼgo baʼhadasdzo, diishjį́ʼgo tʼáádi akǫ kéí hatʼį́ʼ.
[łahgo áshłééh] Nóódaʼí kʼéhgo, ałtsiisíʼgo kwiiʼiʼ baʼhané
Nóódaʼí Áshįįh Biiʼtó Hahoodzojiʼ daʼbighanígíí éí Nóódaʼí Whiteriver, Uintah, dóó Uncompahgre daalyéʼígíí bikéyah Uintah-Ouray Reservation woolyéʼdi daʼbighan. Nóódaʼí aadjiʼ daʼbighanígíí éí nidaʼachʼąąʼígíí beeʼbe hódilzin, díí éí yootsʼoosiʼ yéíniʼdaʼachʼąąʼígíí beeʼbedaʼhódilzin.
Nóódaʼí éí Azeeʼ beeʼnahágáá chóódaʼ yoołį́ʼ adóó yiiké naazį́ʼ. Adóó Nóódaʼí kʼéʼjiʼ yiiké naazį́ʼígíí éí Azeeʼ beeʼnahágáá dóó chʼil azeeʼ daʼnilį́į́hígíí yiiłtáá adéíłį́ʼ adóó nátʼoh ałdóʼ chiidaʼyoołį́ʼ. Łaʼ nidaʼałkááʼiʼ adaʼnį́į́hgo éí Nóódaʼí Azeeʼ bee nahágáá tʼáá ałkʼiʼdą́ą́ chóódaʼyoołį́ʼ.
Nóódaʼí nátʼoh tsá adéíłinígíí éí tsé salmon alabaster woolyéʼígíí bitsʼąąʼ dooʼadéíłį́į́h. Adóó Nóódaʼí Uncompahgre dóó Náhookǫsjiʼ yéé adaʼdoozhíʼígíí akwii tʼéígo tsé nidéíkʼaash. Naaná tsé łizhin pipestone woolyéʼígíí ałdóʼ nidéíkʼaash, díí éí nátʼoh tsá ałdóʼ yee adéíłį́ʼ adóó tsiihááł ałdóʼ yee adéíłį́ʼ nitʼę́ę́h.
Dąągo nahwíídilzhishgo éí Nóódaʼí Shash kʼéhgo azhish woolyéʼgo nidaʼyiiłʼááh (Nóódaʼí bizaadjiʼ éí Momaqui Mowat woolyé). Díí éí tʼáá nináhah bikʼéh akwii tʼéígo yaʼninákáh. Naaná shį́ʼ ałnį́į́h goneʼ holzhishgo éí jóhonaaʼéí kʼéhgo azhish woolyéʼgo yaʼninákáh, díí ałdó tʼáá nináhah bikʼéhgo yaʼninákáh.
Nóódaʼí Uncompahgre daalyéʼígíí éí ałtsé mechanoluminescence woolyéʼgo chóódaʼyoołį́į́hgo naaltsoos bikáá aalyá (Doołá bílaʼashdlaʼiʼ akwii tʼéígo mechanoluminescence chóó yoołį́į́hgo haʼdilį́į́hdaʼ nitʼę́ę́h). Díí saad mechanoluminescence éí bilagaaná bizaad átʼé; tsé quartz crystals ałhidį́į́ndaʼgo tsííd hiidííłdasgo oolyé (kǫʼ hiidííłdasgo oolyé). Díí átʼéego chóódaʼ yoołį́ʼ nitʼę́ę́h, tʼáá doo bilagaaná akwii tʼéí bił bee dahózį́į́h yę́ędą́ą́ʼ. Nóódaʼí nidaʼałaahgo, aghááł ayání bikáágiʼ beeʼalyaaʼgo adóó aghááł biyíʼ góneʼ tsé quartz crystal bishijáágo adéíłį́ʼ. Adóó éí aghááł yiigháádgo tséʼígíí ałhidaʼdindahgo aghááł biyiidi kǫʼ néíltsééh.
[łahgo áshłééh] Nóódaʼí bizaad
Nóódaʼí bizaad éí Uto-Aztecanjiʼ atah yiisdzo, adóó ałtsá naʼnaadzoígíí éí Numic divisionjiʼ atah yiisdzoʼ. Adóó Nóódaʼí bidialectígíí éí Southern Numic woolyéʼjiʼ atah yiisdzo. Diishjį́ʼgo éí Nóódaʼí bilagaaná bizaadjiʼ yaʼdaałtiʼ. Bílaʼashdlaʼiʼ Bannocks, Naałání, Chemehuevi, Goshutes, Béíyózhin, dóó Shoshones dinéʼiʼ éí bizaad Numicjiʼ atah yiisdzoʼ (Shoshonean dialect ałdóʼ átʼé).
Díí kwéíʼíʼ saad daʼshijááʼígíí éí Nóódaʼí bizaad ałtsiisíʼgo ashjąąʼ aalyáʼ, Nóódaʼí bizaad éí Shoshonean dialect yéíʼyaʼdałtiʼ[4] [5]
| Nóódaʼí bizaadjí | Diné bizaadjí | Nóódaʼí bizaadjí | Diné bizaadjí | Nóódaʼí bizaadjí | Diné bizaadjí |
|---|---|---|---|---|---|
| sadeeʼ | łééchąąʼí | bungu | łį́į́ʼ | bozheena | ayání |
| deheyaʼ | bįįh | wedaʼ | shash | doyadukubichiʼ | náshdóí |
| daaʼbu | gah | biagwiʼyaaʼ | atsá | duhubite | łizhin |
| dosabite | łigaii | aingabite | łichíʼí | buhibite | dinootłʼizh |
| aibehibite | dootłʼizh | ohapite | łitsooí | semmeʼ | tʼááłáʼiʼ |
| wahatehwe | naaki | bahaiteeʼ | táá | watsewite | dį́į́ |
| manegite | ashdlaʼ |
|
.jpg)
|
Béésh Łichíʼii biyiʼdóó ił Nahazʼą́ baa Haneʼ- Nóódaʼí Ouraydi (Áshįįh Biiʼtó Hahoodzoji) daʼbikéyahígíí biweb site: http://www.utetribe.com/
- Nóódaʼí Bíinaji (Dibé Nitsaa Hahoodzoji) daʼbikéyahígíí biweb site: http://www.southern-ute.nsn.us/
- Nóódaʼí Kin Dootłʼizhíjiʼ (Dibé Nitsaa Hahoodzoji) daʼbikéyahígíí biweb site: http://www.utemountainute-nsn.com/index.htm
| Nóódaʼí bikéyah bikáaʼgi kin naazniilígíí |
|---|
Naaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii- ^ Vocabulary Words in Native American Languages: Shoshone. native-languages.org Woozhchʼį́į́diʼ 7, 2011
- ^ http://content.lib.utah.edu/cdm4/document.php?CISOROOT=/uaida&CISOPTR=2798&CISOSHOW=2661&REC=2. Woozhchʼį́į́d 8, 2011.
- ^ http://content.lib.utah.edu/cdm4/document.php?CISOROOT=/uaida&CISOPTR=2798&CISOSHOW=2661&REC=2. Woozhchʼį́į́d 8, 2011
- ^ Shoshone Animal Words. native-languages.org. Woozhchʼį́į́di 7, 2011.
- ^ Vocabulary Words in Native American Languages: Shoshone. native-languages.org. Woozhchʼį́į́di 07, 2011.
