Máaz

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
kéyah yádiłhił biiʼ hólóní
Máaz
Mars Hubble.jpg
Kéyah Máaz woolyéhígíí éélkid.
2 ooljééʼ bináádááł
6.4185×1023 kg aniiłdas
6,792 km áníłtso (ałnííʼ góneʼ ałtsádzohgo)
686di jóhonaaʼéí yinaadááh
Máaz beʼelyaaígíí
Commons-logo-en.svg Wikimedia Commonsdi dahólǫ́ǫ́ shį́į́.

Máaz éí kéyah éí dį́į́ góneʼ yiisdzó jóhonaaʼéídę́ę́ʼ beeʼwooltaʼgo. Azhí Máaz (Mars) éí Roman dinéʼiʼ bizaad bitsą́ą́dę́ę́ʼ (saad Latin woolyéʼígíí bitsą́ą́dę́ę́ʼ), díí saad éí diyin naabaago oolyé. Kéyah Máaz éí łichíiʼgo siʼą́ą́h díí éí béésh bioxide hólǫ́ʼinígíí biniiná kéyah łichííʼ.[1] Máaz éí biniłchʼiʼ ałtʼąąʼiʼ, áádóó kéyahígíí bikáaʼgi éí baʼadaʼhósdząʼ (sǫ́ łeeh yiilwodgo), dził naazniil; áádóó dził bitaʼgo éí tééh daʼhólǫ́, áádóó Máaz bitłʼááhdi áádóó bikáaʼgi éí tin daʼhólǫ́ (Nahasdzáán bikáaʼgi naʼhalingo). Máaz bikáaʼgi yoołkááłígíí tʼáá nahasdzáán naʼhalin. Máaz bikáaʼgi Dził Olympus Mons woolyégo éí alʼááhdiʼ déízááʼ, áádóó Tsékooh Valles Marineris éí tisgoʼ nitsáá tsékooh. Máaz bikáaʼgi éí kéyah biholtsá; díí éí Brealis woolyégo beeʼwoogiʼ, 40% bigáágoʼ kéyah biholtsá[2] [3]. Máaz bikáaʼgi éí dookéyah nidaʼhadinádaʼ.

1965 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí áłtsé yágháhoníkáángoo ałnaadáʼ tʼahíʼígíí bidoochiid nahasdzáán bikáádę́ę́ʼ, díí éí Mariner 4 woolyégo Máazdi chʼéʼtʼáá. Íidą́ą́ Máaz bikáaʼgi tó hadéélį́į́h, hwiindin nitʼééh dooʼeedaʼlá. Díí éí kéyah bikáaʼgi łéézh biłnaʼhayoolígíí tó naʼhalingo nódǫǫzígíí neelʼįįhláʼ. Máaz bikáaʼgi éí tó hólǫ́ kwiindzin áádóó éí áádóóléʼeʼ chʼosh doo yitʼíniigi adaʼtʼéíʼígíí daʼhólǫ́ kwiindzin[4]. Máaz bikáaʼgi kéyah naalkááhgoʼ éí tó hólǫ́ nitʼééhlá, áádóó akéídiʼ neeznaa naháí yę́ędą́ą́ʼ éí tó yaʼnadziisiihgoʼ halííh nitʼééh[5]. 2005 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí radar beeʼnaalkááhgo tin nitságoʼ hadeelʼííh, Máaz biyaadi áádóó bikaadiʼ áádóó Máaz ałníígoʼná ałdóʼ tin hólǫ́ǫgo hadéélʼííh[6] [7]. Yaʼiishjááshtsoh 31, 2008 yihah yę́ędą́ą́ʼ éí yágháhoníkáángoo ałnaadáʼ tʼahíʼ, Phoenix lander woolyégo tółá ayiilá Máaz bikáaʼgi (łééh yidi tó hólǫ́lá)[8].

Máaz éí naakigo ooljééʼ binaatʼash, díí ooljééʼ éí Phobos dóó Deimos woolyé. Máaz biooljééʼ éí ałtsíísi áádóó doonizhónigoʼ nimaazdaʼ. Ndaʼałkaahí adaʼnį́goʼ éí yágháhookáán biyiidiʼ tsé nidaʼnidééhígíí Máaz bigravity bisééł áádóó éí Máaz biooljééʼ silííh. Máaz éí táaʼgo yágháhookáángoo ałnaadáʼ tʼahíʼígíí binidéítʼááʼ: díí éí Máaz Odyssey, Máaz Express, áádóó Máaz Reconnaissance daalyégo binidéítʼááʼ. Naaná Máaz bikáaʼgi éí Máaz yikááʼ nandahí naakigoʼ táádiʼazh: Spirit dóó Opportunity woolyé. Áádóó łaʼ Máaz yiikáá nandahí áádóó naazniil Máaz bikáaʼgi akóndi díí éí doo nidaʼkáídaʼ (doonaalbaasdaʼ; tʼááłáʼígíí naazʼááʼ); áádóó łaʼ éí doonidaalnishdaʼ daaslį́į́h áádóó łaʼ éí tʼáádiʼ nidaalnish. Máaz bikáaʼgi tin naalkááʼgoʼ éí tinígíí naalyííhgo ałtsíísí yilééł, díí éí Máaz Global Surveyor beeʼnaalkáágoʼ akwii tʼéigoʼ beeʼyiiltsáʼ[9].

Bílaʼashdlaʼii déigo déízʼííhgo (nahasdzáán bikáádoo) Máaz yitʼíʼgoʼ átʼé (−2.91[10]), díí yéigo yitʼíʼ. Máaz éí 78 mííltsoh km anzáádi siʼááʼ, łáhdi éí 55.7 mííltsoh km anáádi siʼááʼ nadlééh.[10]


Nuvola apps kdict.pngNaaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ The Lure of Hematite. Science@NASA. NASA. Wóózhchʼį́į́d 28, 2001.
  2. ^ Yeager, Ashley (July 19, 2008). "Impact May Have Transformed Mars". ScienceNews.org. Tʼáátsoh 29, 2010.
  3. ^ Sample, Ian (June 26, 2008). "Cataclysmic impact created north-south divide on Mars". London: Science@guardian.co.uk. Tʼáátsoh 29, 2010
  4. ^ Bell, Trudy E.; Phillips, Tony (March 12, 2002). "Once Upon a Water Planet". Science @ NASA. Tʼááchil 29, 2010.
  5. ^ "NASA Images Suggest Water Still Flows in Brief Spurts on Mars". NASA/JPL. December 6, 2006. Tʼááchil 29, 2010.
  6. ^ "Scientists Discover Concealed Glaciers on Mars at Mid-Latitudes". University of Texas at Austin. November 20, 2008. Tʼááchil 29, 2010.
  7. ^ Staff (February 21, 2005). "Mars pictures reveal frozen sea". ESA. Tʼááchil 29, 2010.
  8. ^ "NASA Spacecraft Confirms Martian Water, Mission Extended". Science @ NASA. July 31, 2008. Tʼááchil 29, 2010.
  9. ^ Webster, G.; Beasley, D. (September 20, 2005). "Orbiter’s Long Life Helps Scientists Track Changes on Mars". NASA. Tʼáátsoh 29, 2010
  10. ^ 10.0 10.1 Williams, David R. (September 1, 2004). "Mars Fact Sheet". National Space Science Data Center. NASA. Tʼáátsoh 29, 2010.


Yágháhookáán biiʼ Hólónígíí
Solar System XXIX.png