Jump to content

Jóhonaaʼéí

bidadiitʼiʼí łahgo ádeeshłííł nisin
"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
(saad "Jóhonaa’éí" hasínítą́ą́ʼ)
Jóhonaaʼéí ()

Jóhonaaʼéí (☉) éí sǫʼ átʼé áádóó díí yágháhookáán ałníiiʼdi siʼą́. Jóhonaaʼéí éí 1,392,000 kilometers (865,000 tsin sitą́) áníłtso; éí doodaiiʼ éí, nahasdzáán 109di kʼinaʼniildéélgo áníłtso. Jóhonaaʼéí éí 2 × 1030 kilograms anííłdas, 330,000 anéélʼąąhdi nahasdzáán ałgąąʼnanííldíílgo jóhonaaʼéí beeʼnííłdas doolééł[1]. Jóhonaaʼéí éí hastąą yaal bigáágo háájiʼjin beeʼnidaaz áádóó łáhjíʼ éí níłchʼi ászólí beeʼaalyá. 2% biigáágo éí adóóléʼeʼ daʼnidaazígíí jóhonaaʼéí beeʼaalyá; díí éí béésh dóó níłchʼi yáʼátʼéehii dóó káábin dóó níłchʼi łitsxooí dóó łaʼ jóhonaaʼéí beeʼaalyá[2].

Jóhonaaʼéí éí łigaigo átʼé, akó ndi nahasdzáán bikáádą́ą́ neelʼííhgo éí łiitsohí. Díí éí nahasdzáán biniłchʼiʼ binikááji deizʼííhgo łiitsohígo ayoosin[3]. Ndaʼałkaahí éí jóhonaaʼéí "G2V-spectral class" wolyé góneʼ yiistsoh. Áádóó łaʼ éí sǫʼ łiitsoh deiłní; biniináʼígíí éí jóhonaaʼéí biłeetsoh adinííłdínígíí naalkáágo, łiitsoh-táátłʼidgo dootłʼizh, visible spectrum beeʼnaalkáágo[4]. Jóhonaaʼéí bikáaʼgi éí ~5,778 K (5,505 °C; 9,941 °F)go sidwo (naalkáágo, G2 sǫʼígíí akwéíʼiʼ nidaʼałkidgo sidwo). Jóhonaaʼéí éí ashdlaʼ góneʼ yiisdzoh (Roman V, ashdlaʼ), díí éí ayiisíʼígíí sǫʼ nilį́į́hgo siʼááh yágháhookáán biyiigoné, áádóó jóhanaaʼéí bidziil éí nuclear fusion wolyéego yiidoołkʼąął díí éí háájiʼjin binuclei dóó níchʼi ászólí dookʼąął. Jóhonaaʼéí biyiʼdi éí 430–600 míiltsoh tons, háájiʼjin yiidoołkʼąął; naʼoolkiłíʼ tsííłgo yiilkííłígíí neelʼį́į́hgo. Ndaʼałkaahí éí áłtsé jóhonaaʼéí, sǫʼ yazhí nilį́ʼgo yanitsidaʼkéés nitʼééh, kʼad éí ninaʼnaalkááhgo jóhonaaʼéí tʼáá yéigo nitságo átʼéʼlá daʼnį́. Dookʼąąłígíí ałdóʼ yéigo bitsá dinidiin; 85% yéigo bitsá dinidiin, łaʼ sǫʼ éí doo akwii tʼéigo bitsʼá dinidiindaʼ[5] [6].

Jóhonaaʼéí biabsolute magnitude éí +4.83; akóndi łáhdi éí –26.74 nadlééh (díí éí nahasdzáán jóhonaaʼéí yináʼdahgo, łahgo ałchʼiʼ nidiʼtʼáásh)[7] [8]. Jóhonaaʼéí ałdóʼ bitsá niyool (yágháhookáán biyiʼdi niyool), díí niyoolígíí éí particles beeʼaalyáʼ, áádóó yágháhookáán biyiʼdi niyoolígíí ~100 astronomical units ąnzáádi ałyéényool (ndaʼałkaahí éí heliopause yiiłnį́ʼgo yoozhí). Díí ałyéényoolígíí éí ayóo áníłtsóh áádóó tʼáá ałáhajį́ʼ ałyééh niyool[9] [10].

Jóhonaaʼéí éí Milky Way galaxy (Yikáísdáhí) bigáán Orion wolyéígíí biyiiʼdi siʼąąʼ áádóó jóhonaaʼéí éí dį́į́ góneʼ yiisdzo aniiłdasígíí[11]. Milky Way galaxy ałnííhdę́ę́ dóó jóhonaaʼéí bitáʼ anzáádiʼ, binéélą́ą́hgo éí ~24,000–26,000 light years anzáá, áádóó jóhonaaʼéí éí 225–250 míiltsoh ninahahgo Milky Way galaxy yiniʼnadah (shádahgiʼgo Milky Way yiniʼnadah).

Jóhonaaʼéí dóó nahasdzáán bitáʼgiʼ éí 149.6 míiltsoh kilometers anzáád (éí doodaiiʼ éí, ałáʼiʼ astronomical units (AU)), akó ndi Yas Niłtsʼéés dóó Yáʼiishjááshtsoh biyiʼnahalzhiishgo jóhonaaʼéí dóó nahasdzáán ałchʼiʼ niditʼáásh[12]. Akwii naʼtʼíʼgo jóhonaaʼéí biádindiin 8.19 daʼalzhinjíʼ nahasdzáán bikáaʼgi adidláʼ. Díí jóhonaaʼéí biádindiinígíí éí tʼáá ałtso chʼil chooʼyoołį́ʼ[13], áádóó binájį́ʼ niłchʼiʼ ałááh anáʼnííł yoołkááł bikʼéʼ. Dííshjįʼdi ndaʼałkaahí dootʼáá átʼéʼígíí jóhonaaʼéí atʼííłígíí dóó anííłígíí doo bił beeʼdaʼhózhindaʼ (tʼáádi naalkáá).


bitsʼą́ą́dóó ééhózinii
  1. ^ ^ Woolfson, M. (2000). "The origin and evolution of the solar system". Astronomy & Geophysics 41: 1.12. doi:10.1046/j.1468-4004.2000.00012.x. Tʼáátsoh 30, 2010.
  2. ^ ^ a b Basu, S.; Antia, H.M. (2008). "Helioseismology and Solar Abundances". Physics Reports 457 (5–6): 217. doi:10.1016/j.physrep.2007.12.002. arXiv:0711.4590. Tʼáátsoh 30, 2010.
  3. ^ ^ Wilk, Stephen R. (March 2009). "The Yellow Sun Paradox". Optics & Photonics News: 12–13. https://web.archive.org/web/20120618183229/http://www.osa-opn.org/Content/ViewFile.aspx?id=11147. Tʼáátsoh 30, 2010.
  4. ^ ^ "Sun". World Book at NASA. NASA. https://web.archive.org/web/20050217044235/http://www.nasa.gov/worldbook/sun_worldbook.html. Tʼáátsoh 30, 2010.
  5. ^ ^ Than, K. (2006). "Astronomers Had it Wrong: Most Stars are Single". Space.com. https://www.space.com/1995-astronomers-wrong-stars-single.html. Tʼáátsoh 30, 2010.
  6. ^ ^ Lada, C.J. (2006). "Stellar multiplicity and the initial mass function: Most stars are single". Astrophysical Journal 640 (1): L63–L66. doi:10.1086/503158. Bibcode: 2006ApJ...640L...63L. Tʼáátsoh 30, 2010.
  7. ^ ^ "Stellar parameters". Space Science Reviews 43 (3–4): 244–250. 1986. doi:10.1007/BF00190626. Tʼáátsoh 30, 2010.
  8. ^ ^ Bessell, M. S.; Castelli, F.; Plez, B. (1998). "Model atmospheres broad-band colors, bolometric corrections and temperature calibrations for O – M stars". Astronomy and Astrophysics 333: 231–250. http://adsabs.harvard.edu/full/1998A&A...333..231B. Tʼáátsoh 30, 2010.
  9. ^ ^ A Star with two North Poles, April 22, 2003, Science @ NASA. Tʼáátsoh 30, 2010.
  10. ^ ^ Riley, Pete; Linker, J. A.; Mikić, Z., "Modeling the heliospheric current sheet: Solar cycle variations", (2002) Journal of Geophysical Research (Space Physics), Volume 107, Issue A7, pp. SSH 8-1, CiteID 1136, DOI 10.1029/2001JA000299. (Full text) Tʼáátsoh 30, 2010.
  11. ^ ^ Adams, F.; Laughlin, G.; Graves, G.J. M. (2004). "Red Dwarfs and the End of the Main Sequence". RevMexAA 22: 46–49. Tʼáátsoh 30, 2010.
  12. ^ ^ "Equinoxes, Solstices, Perihelion, and Aphelion, 2000–2020". U.S. Naval Observatory (USNO). 2008-01-31. https://web.archive.org/web/20071013000301/http://aa.usno.navy.mil/data/docs/EarthSeasons.php. Tʼáátsoh 30, 2010.
  13. ^ ^ Simon, A. (2001). The real science behind the X-files: microbes, meteorites, and mutants. Simon & Schuster. pp. 25–27. ISBN 0-684-85618-2. http://books.google.com/books?id=1gXImRmz7u8C&pg=PA26&dq=bacteria+that+live+with+out+the+sun&lr=&ei=HiJ4SYWlC4LeyASZ-Y2xBg#PPA25,M1. Tʼáátsoh 30, 2010.


Yágháhookáán biiʼ Hólónígíí


Jóhonaaʼéí


Mókiwii


Biinis


Nahasdzáán
Ooljééʼ


Máaz


Séwes


Jíbitoo


Séetin


Yoowéinis


Néʼtoon


Tłóotoo


Haʼooméya

Maakiimaakii


Ééwis