Mókiwii

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
kéyah yádiłhił biiʼ hólóní
Mókiwii
Mercury in color - Prockter07 centered.jpg
Kéyah Mókiwii woolyéhígíí éélkid.
0 ooljééʼ bináádááł
3.302×1023 kg aniiłdas
4,879 km áníłtso (ałnííʼ góneʼ ałtsádzohgo)
87di jóhonaaʼéí yinaadááh
Mókiwii beʼelyaaígíí
Commons-logo-en.svg Wikimedia Commonsdi dahólǫ́ǫ́ shį́į́.

Mókiwii bizhiʼ éí Roman dinéʼiʼ bizaad bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ ("mercurius"). Kéyah Mókowii woolyéʼígíí éí Jóhonaaʼéí bitsį́į́di siʼą́ʼ, áádóó biaxial tilt ałdóʼ ałtsiisi, áádóó díí kéyahígíí ałtsiisi. Mókiwii éí Jóhonaaʼéí 87.969di yiiniʼnádah (87.969 jį́, Nahasdzáán bikáaʼgi anáʼatʼááhígíí beeʼbinéélą́ą́h). Mókiwii biaxial tilt ałtsiisiʼígíí biniiná táadi niʼnábaał jóhonaaʼéí naakidi yiinádahgoʼ. Mókiwii jóhonaaʼéí yiitʼį́į́hgiʼ yiigááłgoʼ tʼáá 43 arcseconds per century; díí akwii náʼtʼį́į́hgoʼ éí Hastiin Albert Einstein yeeʼdintʼą́ʼ. Naaltsoos bikáaʼgi General Theory of Relativity woolyéʼgoʼ yaʼhalné [1]. Nahasdzáán bikáádę́ę́ Mókiwii jiʼnééłį́ʼgoʼ tʼáá yéigo yiitʼį́ʼ (−2.3–5.7 magnitudegi yiitʼį́ʼ), akónidiʼ łáhdi éí Mókiwii dooyiitʼį́ʼdaʼ łééh. Díí éí Jóhonaaʼéí adéísdį́į́hígíí biyiidi siʼą́ą́hgoʼ biniiná dooyiitʼį́ʼdaʼ, Jóhonaaʼéí ałtsó iigááhgoʼ ałdóʼ tʼéiyá Mókiwii yiitʼį́ʼ łééh.

Ndaʼałkaahí éí kéyah Mókiwii atʼéʼígíí dooʼayoo biłbeedaʼhozindaʼ, Nahasdzáán bikáá doo beeʼadéístʼį́ʼ beeʼneelį́į́hgoʼ áádóó hálziidígíí átʼé beeʼhozin. 1973 biyihah yę́ędą́ą́ʼ yágháhoníkáángoo ałnaadáʼ tʼahíʼígíí bidoochiid nahasdzáán bikáádę́ę́, áádóó éí Mariner 10 woolyégo Mókiwii yikáaʼdi ałhénaʼtáʼ áádóó aadi Mókiwii bikáaʼgi anólinígíí ʼayiiskid áádóó naaltsoos bikáaʼgi kéyah neezhchʼáá. 45% bigáágoʼ ayiilá, (1974–1975 biyihah yę́ędą́ą́ʼ) áádóó MESSENGER yágháhoníkáán yiinaatʼáʼígíí Yas Niłtʼéés 14, 2008 biyihah yę́ędą́ą́ʼ łáh doo kéyah ayiiskid áádóó naaltsoos bikáaʼgi kéyah neezhchʼáá. Díí éí 30%go ayiilá, áádóó 2011 biyihahgo éí MESSENGER yágháhoníkáán yiinaatʼáʼiiʼ, akóhgoʼ naʼtáá áádóó éí ałtsó ayiiniilá.

Mókiwii bikáaʼgi anoolinígíí éí tʼáá Ooljééʼ bikáaʼgi anoolinígíí átʼé. Kéyah bikáaʼgi diwool áádóó adaʼhosdzáʼ, áádóó łahgo éí daʼdziigáí. Niłchʼiʼ éí ałtʼááʼiʼ áádóó Mókiwii biʼooljééʼ éí adein. Áádóó Mókiwii biyiidiʼ éí béésh hólǫ́ áádóó díí naalkáágoʼ akwii tʼéígoʼ beeʼhózin (Mókiwii biMagnetic field hólǫ́ʼnígíí beeʼbeeʼhózin béésh hólǫ́ʼígíí). Díí Mókiwii bimagnetic fieldígíí bineelʼą́ą́hgoʼ, 1% beeʼalah; Nahasdzáán bimagnetic fieldígíí tʼáá achʼį́ʼ 1% beeʼ [2]. Áádóó Mókiwii aniiłdasígíí éí Mókiwii biyiidiʼígíí nitsáʼ áádóó ałhiineestíʼgoʼ siʼááh. Hadoh dóó hakʼaz neiłkidígíí beeʼiinéélą́ą́hgo, Mókiwii bikáaʼgi 90–700Kgo anaalkiʼ (−297 °F dóó 801 °Fjíʼ nidiilkíʼ, −183 °C dóó 427 °Cjí nidiilkíʼ) [3].

Yágháhookáán biyiidi kéyah daʼsiniilígíí ałgáá naʼniilgoʼ, łaʼ adałtsʼiisi áádóó łaʼ éí daʼnitsá. Nishtłʼáhdę́ę́ʼgo siʼą́ą́hígíí éí Mókiwii, Biinis, Nahasdzáán, áádóó Máaz.


Nuvola apps kdict.pngNaaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ Jose Wudka (1998-09-24). "Precession of the perihelion of Mercury". Department of Physics and Astronomy at the University of California, Riverside. http://physics.ucr.edu/~wudka/Physics7/Notes_www/node98.html. Biniʼantʼą́ą́tsózí 07, 2010.
  2. ^ Russell, C. T.; Luhmann, J. G. (1997). "Mercury: Magnetic Field and Magnetosphere". Space Physics Center, UCLA Institute of Geophysics and Planetary Physics. http://www-spc.igpp.ucla.edu/personnel/russell/papers/merc_mag/. Biniʼantʼą́ą́tsózí 07, 2010.
  3. ^ "Background Science". BepiColombo. European Space Agency. August 6, 2010. http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=47055. Biniʼantʼą́ą́tsózí 07, 2010.


Yágháhookáán biiʼ Hólónígíí
Solar System XXIX.png