Jéíʼádįįh

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
Chʼosh doo yitʼínii M. tuberculosis bacterial colonies, éélkid
Jéí ʼádįįh éí Chʼosh doo yitʼínii bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ naałní, chʼosh doo yitʼínii Mycobacterium tuberculosis wolyéígíí éélkid áádóó éí bílaʼashdlaʼii ayiisíígiʼ bidiilná.

Jéíʼádįįh, bilagáana bizaadjí éí Tuberculosis; éí doodaiiʼ éí, TB (Tubercles bacillus) wolyé. Chʼosh doo yitʼínii mycobacteria wolyéígíí bitsʼáádę́ę́ʼ naałnį́ʼ; bílaʼashdlaʼii éí chʼosh doo yitʼínii Mycobacterium tuberculosis wolyéígíí bidiilná.[1] Bílaʼashdlaʼii jéíʼádįįh bidiilnágoʼ ajéíyilzóliiígíí bidiilná (Dikos nitsáʼiʼ naʼhalingo). Bílaʼashdlaʼii chʼosh doo yitʼínii M. tuberculosis bidiilnágoʼ, dilkosgoʼ éí doodaiiʼ éí hátsʼíhyaa nį́į́hgoʼ, chʼosh doo yitʼínii haʼshį́į́h niłtsóʼgo yaʼhiiłdas łeeh. Akwii tʼéigo bílaʼashdlaʼiiłá binaadiilná (Atsʼiis biyiiʼ góneʼ iiʼnótʼį́į́ yiilééh) [2]. Díí chʼosh doo yitʼínii bílaʼashdlaʼí bidiilnágoʼ łaʼ doo haʼdaʼyiitʼéígoʼ béínitʼį́ʼdaʼ łeeh, akóndiʼ chʼosh doo yiitʼínii M. tuberculosis éí ajéíyilzólii biyiihólǫ́ łeeh (Bilagáana bizaadjí éí asymptomatic wolyé). Bílaʼashdlaʼii 1:10 jéíʼadį́į́h bidaʼhadiilnéʼígíí éí doo haʼdaʼyiitʼéígoʼ naagáá łeeh, akǫndiʼ tʼáá yiiłnaagáágoʼ. Doo bąąh ʼaʼaalnę́ę́hgoʼ éí jéíʼadį́į́hígíí atsʼiis yéíniʼ tʼį́į́h (Bilagáana bizaadjí éí active disease wolyé), áádóó akwii tʼéigo bílaʼashdlaʼii jéíʼadį́į́h doo bąąh ʼaʼaalnę́ę́hgo biiłyééh. Bílaʼashdlaʼii doo bąąh ʼaʼaalnę́ʼiʼgiʼ éí 50% jéíʼadį́į́h nabiłtsééd.


Bílaʼashdlaʼii jéíʼadį́į́h bidiilnágoʼ éí dilkos lééh (dilkosígíí éí shídą́ą́diʼ átʼé łeeh, doo haʼkʼidi gáádaʼ (chronic cough)), jidilkosgo dił bitáá lééh (blood-tinged sputum), áádóó tsʼiis ałdóʼ sidwo lééh (fever), ʼéʼeeʼahgo ałdóʼ tsʼiis bikáaʼgo tó hą́ą́naʼhadlééh łeeh (night sweats), áádóó biʼooh ʼánjiilʼį́į́h (weight loss). Áádóó atsʼiis doo akwéʼéʼgo bílaʼashdlaʼii naagáá łeeh. Atsʼiis biʼagháʼdeeldlaadgo tʼéiyá beeʼhózhin jéíʼadį́į́h atsʼiis biihólǫ́ǫgo, ajéítsiin goná ʼagháʼdeeldlaʼ. Naaná tuberculin skin test wolyéígíí aalį́į́hgoʼ ałdoʼ haʼbeeʼnaalkaah; éí doodaiiʼ éí, dił haʼadaalį́ʼgoʼ ałdóʼ tʼéiyá beeʼhozin. Dił adaalʼį́ʼ doo bikʼiʼjíʼ éí naalkááh áádóó éí beeʼhózin łeeh. Azéí antibiotics wolyéígíí hwééʼniiłííʼgi éí nizáágoʼ jiildééł łeeh, naaná tʼáá aniih haʼbinaalkááhgoʼ éí biłdaʼhooghanígíí ałdóʼ bidił adaalį́ʼ áádóó nidaalkááh. Dííshjį́ʼgo éí łaʼ chʼosh doo yitʼínii M. tuberculosis azéí antibiotic doo bidiiłniʼdaʼ (Chʼosh doo yitʼíniiʼígíí multi-drug-resistant dazlį́į́h). Azéí antibiotics isoniazid (INH) dóó rifampicin (RMP) wolyéígíí ayiisí chʼooʼį́ʼ; chʼosh doo yitʼínii multi-drug-resistant yiilééhgo éí díí naakigo azéí dooʼiidééłniida yiilééh. Tʼáá dooʼiiʼnótʼį́į́ yiilééhgo éí nizhóní áádóó łahgo éí achʼąąʼ adaʼatsii baʼdahólǫ́, díí éí Bacillus Calmette-Guérin vaccine wolyé.




Nuvola apps kdict.pngNaaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ Kumar, Vinay; Abbas, Abul K.; Fausto, Nelson; & Mitchell, Richard N. (2007). Robbins Basic Pathology (8th ed.). Saunders Elsevier. pp. 516–522. ISBN 978-1-4160-2973-1. Yaʼiishjaashtsoh 03, 2010.
  2. ^ Konstantinos, A (2010). "Testing for tuberculosis". Australian Prescriber, 33:12-18. http://www.australianprescriber.com/magazine/33/1/12/18/ Yaʼiishjaash tsoh 03, 2010.


Web-browser-openclipart.svgBéésh Łichíʼii biyiʼdóó ił Nahazʼą́ baa Haneʼ