Méhigo bizaad

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
Méhigo bizaad/Nahuatl bizaad
Méhigo bizaad

Bitsįʼ yishtłizhii bizaad Nahuatl woolyéʼígíí éí bílaʼashdlaʼiʼ yeeyáʼdaałtʼiʼ Méhigodi (Naakaii bikéyahdi). Díí saad éí Uto-Aztecan languagejiʼ atah yiisdzo, áádóó ałtsá naanásdzoʼígíí éí Southern Uto-Aztecanji atah yiisdzo. Áádóó éí ałtsá naanásdzo, díí éí Nahuan woolyéʼji atah yiisdzo. Áádóó éí biyaadi éí Core Nahua woolyéʼgo ałtsá naanásdzo, áádóó iindaʼ Nahuatl aadi yiisdzo. Díí saad Nahuatl woolyéʼígíí éí Méhigo bizaad ałdó déíłnį́ʼgo daʼyoozhí (Méhigo bizaad kʼehjígo éí Nāhuatlahtōlli, Mēxihcatlahtōlli woolyé).

601 biyihah yę́ędą́ą́ʼ doo kwiishdę́ę́ bitsįʼ yishtłizhii Nahuatljiʼ yeeyáʼdaałtíʼ, Naakaii bikéyahdiʼ[1]. Naaná díí saad ałdó Naakáí dinéʼiʼ Aztecs daalyéʼígíí ałdóʼ Nahuatl yeeyáʼdaałtíʼ nitʼę́ę́h, tʼáá doo Naakáí łibáʼiʼ nidaʼhanééh yę́ędą́ą́ʼ. Áádóó Naakaii łibáʼiʼ nidaʼhaznááh doo kwiishdę́ę́ʼ saad bikʼéʼalchíʼgo baʼnidiildéí doo éí akwiigo shį́į́h naaltsoos hadaʼhiinéízdéí Nahuatljiʼ daʼbikʼéʼashchį́ʼgo. Naaltsoos bikáágiʼ saad nizhǫ́nigo adóó saad nidashchʼą́ą́ʼgo daʼbikáágo adaalyá, naaná naaltsoos beeʼeeʼhózinígíí ałdó Nahuatljiʼ bikáá adaalyá nitʼę́ę́h. Díí akwii tʼéígo naaltsoos haʼdaʼhiinéízdéí, 1503–1700ji yihah yę́ędą́ą́ʼ (Díí akwii tʼéígo aalyá nitʼę́ę́h Naakaii bikéyahdi [2]). Díí naaltsoos bikáágiʼ saad adaalyáʼígíí éí Classical Nahuatl woolyéʼgo beeʼwoozhí. Classical Nahuatl éí bílaʼashdlaʼiʼ kin Tenochtitlan hoolyéʼígííʼ yeeyáʼdaałtíʼ nitʼę́ę́hígíí oolyé. Saad Nahuatl éí tʼáá yéígo naaskáá [3].

Diishjį́ʼgo bílaʼashdlʼiʼ Nahuatl yeeyáʼdaałtíʼígíí tʼáá hahshį́į́h niłtsoʼgo ałą́ą́h átʼéego yeeyáʼdaałtí[4]. Ayiisíʼígíí éí tʼaa nahdiʼ bílaʼashdlaʼiʼ daʼbighanígíí Nahuatljiʼ yaʼdaałtí. Naaná saad Nahuatl woolyéʼígíí ałdóʼ tʼáá hahshį́į́h niłtsoʼgo Naakaii łibáʼiʼ bizaad bitahgo atʼéí (Nahuatl dóó Spanish éí doo tʼaałá saad atʼéʼdaʼ. Saad Spanish woolyéʼígíí éí tó wónaanídę́ę́ʼ saad átʼé; bilagaaná bizaad naʼhalingo. Naaná saad Nahuatl éí bitsįʼ yishtłizhii bizaad átʼé).

Diishjį́go éí bílaʼashdlaʼiʼ doołá Classical Nahuatljiʼ yeeyáłtíʼiʼdaʼ. Łaʼ bílaʼashdlaʼiʼ Méhigo tééh goná daʼbighanígíí ałdó bizaad asdą́ą́ Classical Nahuatl biłałheełtʼéʼ nidí aadjiʼígíí łáhgo átʼé[5]. Naaná diishjį́ʼgo éí Méhigo biBeehazʼą́ąnii: Ley General de Derechos Lingüísticos de los Pueblos Indígenas (bilagaaná bizaadji éí General Law on the Linguistic Rights of Indigenous Peoples) woolyéʼgo beeʼooʼnish. Díí beehazʼą́ąnii éí 2003 biyihah yę́ędą́ą́ʼ beeʼdaʼdeizhnish, díí saad Nahuatl éí national language nilį́į́hgo baʼnitsáʼ hakéés áádóó akwii tʼéígo beehazʼą́ąnii bikáá (Tʼáá Spanish naʼhalingo official language átʼé)[6].


Bílaʼashdlaʼiʼ Nahuatl yeeyáʼdaałtíʼígíí:

  • Flag of Mexico.svg Méhigoji bílaʼashdlaʼiʼ 1,600,000 anééhlą́ą́h saad Nahuatl yeeyáʼdaałtíʼ.
  • Flag of El Salvador.svg Kéyah El Salvador woolyéʼjiʼ, bílaʼashdlaʼiʼ 2,000 anééhlą́ą́h saad Nahuatl yeeyáʼdaałtíʼ.

[łahgo áshłééh] Méhigo bizaad dóó Diné bizaad ałghą́ą́ naanilgo

Kweeʼéʼ naaltsoos bikáágiʼígíí éí Méhigo bizaadji (Nahuatl) bikáá, ałtsíísigo chʼéítʼą́ą́hgo bikáá:

Naaltsoos Florentine Codex, 51 góneʼ naaltsoos siiłtsoozígíí Nahuatljí bikʼéʼashchiʼ (Nahuatl éí Bitsįʼ yishtłizhii bizaad átʼé, Méhigo bizaad ałdóʼ woolyéʼ.
Nahuatl bizaadjí Diné bizaadjí Nahuatl bizaadjí Diné bizaadjí Nahuatl bizaadjí Diné bizaadjí
ātl cahuayo łį́į́ʼ Caxtillāntlahtōlli Naakaii bizaad (Spanish woolyéʼígíí)
cepayahuitl yas chichihualātl Abeʼ cintli / centli naadą́ą́ʼ
cōātl tłʼiish cōztic teōcuitlatl óola cuānacatetl ayęęzhii
durazno / xōchipalxocotl didzétsoh etl naaʼołí huaccaixtlahuatl doo nidahałtingóó
Inglatlahtōlli bilagaaná bizaad iztatl áshįįh manzana bilasáana
melōn taʼneeskʼání michin łóóʼ Navahotlahtōlli Diné bizaad
neuctli tsísʼná bitłʼizh tepētl dził tlatetzauhtli géeso
tōtōtl tsídii xītomatl chʼil łichxíʼí yōltextli akʼáán



Blue Glass Arrow.svg Ałdóʼ yídíiłtah...


Nuvola apps kdict.pngNaaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ Suárez 1983:149. Woozhchʼiid 24, 2011.
  2. ^ Canger 1980:13. Woozhchʼiid 24, 2011.
  3. ^ Canger 2002:195. Woozhchʼiid 24, 2011.
  4. ^ See Mesoamerican languages#Language vs. Dialect for a discussion on the difference between "languages" and "dialects" in Mesoamerica. Woozhchʼiid 24, 2011.
  5. ^ Canger 1988. Woozhchʼiid 24, 2011.
  6. ^ By the provisions of Article IV: Las lenguas indígenas...y el español son lenguas nacionales...y tienen la misma validez en su territorio, localización y contexto en que se hablen. ("The indigenous languages...and Spanish are national languages...and have the same validity in their territory, location and context in which they are spoken.") Woozhchʼiid 24, 2011.



Web-browser-openclipart.svgBéésh Łichíʼii biyiʼdóó ił Nahazʼą́ baa Haneʼ


bee naashnishí

Variants
Actions
naaltsoosígíí
anáʼálwoʼ
naʼídíkidísh?
bee naʼanishí
ałʼąą dineʼé bizaadjí