Béeso

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Jump to: navigation, search
Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíí bibéeso éélkid (American Dollar woolyé).

Béeso (Naakaii bizaad: "peso" = béésh/dah adidloh), Bilagáana bizaadjí éí money woolyé. Béeso éí tʼáá hatʼíí shį́į́h beeʼnidool yééł, nidoonishgo beeʼnidool yééł, áádóó ʼąąh hááʼáʼgo beeʼ nidool yééłígíí ʼoolyé. Béeso chʼooʼį́į́hígíí éí: medium of exchange, a unit of account, a store of value, áádóó standard of deferred payment.[1][2]

Béeso naaltsoos nilį́į́hgo haʼniidę́ę́hígíí éí "Fiat money" átʼé. Fiat money éí doobą́ą́h ilį́go oolyé, wááshindoondę́ę́ʼ beehazʼą́ąnii ayiiłʼį́į́hgo iindaʼ fiat money ilį́ʼ yiilééh. Áádóó éí kéyah biłhaʼdahaasdzoʼgo fiat money béeso nilį́į́hgo chʼooʼį́į́h łééh. Díí béesoʼígíí éí "tʼáá ałtsó ʼąąh hááʼáʼígíí beeʼnidool yééł", haʼnį́į́hgo beehazʼąʼąnii alį́į́h.

Nahasdzáán bikáaʼgo kéyah ałhidadiidzoogo béeso chʼooʼdayóółʼį́į́hígíí éí currency woolyé, díí éí Béeso bá hooghango béeso naazniil (Naaltsoos bikáaʼgi béeso print adaalyáʼígíí áádóó béeso biyázhí naazniil). Béeso, béeso báhooghan góneʼ naazniilígíí, checking account dóó savings account góneʼ béeso siniilígíí currency átʼé.

Nitʼąąʼ nahané[łahgo áshłééh]

100,000 naháí dookwiishdę́ę́ bílaʼashdlaʼii ałhidinágo ałʼááh nidaʼayiilnį́į́hgo hoolzhiish, áádóó ałʼááh dinéʼé hátʼííʼ shį́į́h íílį́į́hgo yáʼnitséíkéésígíí yééʼałʼááh nidaʼiilnį́į́h.

Áádóó łágo bílaʼashdlaʼii éí beesh daʼiilį́į́hígíí, bikʼiʼ nidasnégo daʼbibéeso (béeso biyázhi naʼhalingo); bilagáana bizaadji éí commodity money woolyé. Díí beesh daʼiilį́į́hʼígíí éí óola áádóó béésh łigaii bikʼiʼ nidaʼasnégo béeso daʼnilį́į́h. 650–600 BC biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí akwii tʼéigo beesh daʼiilį́į́hígíí ałtsé akwii tʼéigo aalyá.[3] Béeso "shekel" (Hííbwoo Bizaad: שקל‎) woolyégo ałtsé bą́ą́h ilį́ʼígíí anéélʼąąhígíí dóó ʼąąłdasʼígíí, ałhééłtʼééhgo banitsá haʼkéés.[4] Saad "shekel" éí Mesopotamiadę́ę́ʼ saadígíí átʼé. Áádóó łágo ałʼááh dineʼé éí diichiłí dóó yoołgáí daʼbibéesogo yéénidaʼiiłnį́į́h.

Áádóó naas naahódéíshjíízhgo éí commondity béesoʼígíí representative béeso nilį́į́hgo aalyá, biniináʼígíí éí óola dóó beesh łigaii béeso ba hooghandi yáʼaʼííniiłgo bikʼehgo naʼiinííhí beeltsoos, áádóó naasdiʼ bikʼéhgo naʼiinį́į́hiʼ béeso ba hooghandi yaʼanééłtsoos áádóó éí aadi óola, éí doodaiiʼ éí béésh łigaii baʼnanííł. Honaas doo bílaʼashdlaʼii bikʼéhgo naʼiinį́į́hi binaaltsoos béeso nilį́į́hgo yaʼnitsíʼdakéés daazlį́į́h áádóó éí wááshindoondę́ę́ʼ łágo átʼéego adaʼyiilá. Naaltsoos bikáaʼgi béeso bikáá aalyáʼígíí éí Song Dynasty yę́ędą́ą́ʼ, díí éí Tsiiʼyiishbizhí Dinéʼiʼ Bikéyahdi. Díí béeso éí "jiaozi" woolyégo beeʼwoojí, 601–700 BC biyihah yę́ędą́ą́ʼ akwii tʼéigo Tsiiʼyiishbizhí dinéʼiʼ daʼbibéeso. Tó hónaanidiʼ bilagáana bikéyahdi (Europe hoolyéedi) éí 1661 biyiʼyiihah yéédę́ę́ béeso naaltsoos bikáaʼgi ałtsé aalyá, áádóó díí éí Stockholms Banco woolyégo akwii tʼéigo ayiilá. Áádóó aadi bilagáana bikéyahdi Gold standard woolyégo chʼooʼį́į́hgo haʼhoolzhiizh, díí éí medium of exchange naaltsoos bikáaʼgi bikʼéʼ ashchį́į́h, áádóó tʼáá iidą́ą́ naʼaadiʼyoonį́į́hígíí bikʼéh adaʼhoolyá, áádóó óola beeʼnaʼhiidoonį́į́hígíí ałdóʼ tʼáá iidą́ą́ bikʼéʼ adaʼhoolyá. Gold Standard chʼooʼį́į́h doo kwiishdę́ę́ éí béeso óola beeʼadaalyáʼígíí dooʼayooʼchʼooʼį́į́hgo aalyá. 1900–1909 biyihah dookwiishdę́ę́ kéyah ałhidadiidzoogo Gold standard chʼooʼdaʼyoołʼį́į́hgo haʼhoolzhiizh.

Béeso bizhiʼ Kéyah
"Dollar" ($)

Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíí,
Deeteel Bikéyah, Nahatʼeʼiitsoh Bikéyah,
New Zealand, Hashkʼaan Bikéyah, Bwoonéí,
Damóo Bikéyah, Sį́ʼgaboo, Fííjii, Kílíbas,
Namííbya, Sówinam, Taiwáán, Tʼoobááloo...

"Euro" (€)

Andówa, Bélgii Bikéyah, Béésh Bichʼahii Bikéyah
Béésh Łichíiʼii Bikéyah, Bitsiighaʼ Łichííʼí Bikéyah
Dáághahii Dinéʼiʼ Bikéyah, Dibé Diníí Bikéyah
Dziłizhin Bikéyah, Gwíík Dineʼé Bikéyah, Ídelii
Kéyah Wóyahgo Siʼánígíí, Látsębooʼ, Nahoditsʼǫʼłání
Óóswiya, Słóbaʼ Bikéyah...

"Pound" (£)

Tótaʼ Dinéʼiʼ Bikéyah, Ííjip,
Soodą́ą, Sííwiya

"Wííyal"
(Riyal/ر.س)

Ásáí Bikéyah Saʼoodí, Iiwą́ą́,
Shádiʼááhjí Ásáí Bikéyah,
Kʼatár, Omą́ą́

Naaki góneʼ yéigo daʼahijoogą́ą́ʼ doo bikʼiʼjį́ʼ éí Bretton Woods Conference woolyégo ałááh azlį́į́h, iidą́ą́ kéyah ałhidadiidzoogo fiat currencies woolyéʼígíí chʼooʼdaʼyoołʼį́į́hgo haʼhoolzhiizh. Fiat currency bąąh hilį́į́hígíí éí Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíí bibéeso bił ałhééł tʼéigo aalyá. Áádóó Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíí bibéeso bąąh hilį́į́hígíí éí óola bikʼiʼjį́ bił ałhééł tʼéigo aalyá. 1971 biyiʼyiihah yéédę́ę́ éí Wááshindoon Bikéyah Ałhidadiidzooígíí bibéeso bąąh hilį́į́hígíí doo óola biłʼááłnáʼ dooniiłgo aalyá.

Bilagáana bizaadjí béeso bizhíʼígíí[łahgo áshłééh]

Saad "money" éí Gwíík Dineʼé bizaad daʼtsʼiʼ átʼé, éí doodaiiʼ éí Roman dinéʼiʼ daʼtsʼiʼ bizaad átʼé, akwiiʼiʼ doo beeʼhózindaʼ. Saadígíí éí Hera bichʼį́ʼ sodiszin biniiyé kin aalyáʼígíí éí ʼaadą́ą́ saadígíí átʼé. Díí kin éí Capitoline hólyéʼdiʼ siʼááh (Roman dinéʼéʼ éí Tsostsʼid Dah yiskʼid yiiłnį́į́hgo yoozhí). Áádóó naas náhodéíshzhiizh doo éí saadígíí béeso biyazhiʼ aalį́ʼígíí beeʼwoojíʼ.

Diné bizaadjí béeso bizhíʼígíí[łahgo áshłééh]

Saad "béeso" éí Naakaii bizaad peso bitsʼááhdę́ę́ʼ yiiltsʼííłígíí átʼé ("peso"),[5] Naabeehó dooházhóʼiʼ saad yoozhígo tʼóóh béeso nį́į́hgo yiʼyiizhí. Áádóó díí saadígíí éí "dah adidloh" óolyé. Nááná béeso biyázhí "real de a ocho" wolyéhígíí ałdóʼ "peso" dabijiníí ńtʼę́ę́ʼ. Díí béeso biyázhí éí béésh łigaii bee ályaa ńtʼę́ę́ʼ.

Béeso beeʼilį́ʼígíí[łahgo áshłééh]

Tsiiʼyiishbizhí Dinéʼiʼ Bikéyahdę́ę́go ałtsé béeso naaltsoos bikáá aalyá. Song Dynasty yéédę́ę́ béesoʼígíí "Jiaozi" woolyé.

Béeso biniináʼilį́ʼígíí éí dį́į́go ałtsádzo: medium of exchange, a unit of account, a store of value, áádóó standard of deferred payment.[2]

  • Medium of exchange éí díí béesoʼígíí atʼá naagá naʼhalingo baʼnitsáʼhakéés, niʼdoonishígíí dóó naʼiiniʼígíí. Akwii tʼéigo doo łaʼ binaʼadloʼdaʼ, áádóó bą́ą́h ilį́ʼígíí ałhééłtʼééhgo naʼiiniʼ. "Coincidence of wants" bitsʼąąʼ ahániʼ (Coincidence of wants haalyégo éí saah hoolé). Coincidence of wants éí łáléʼ bibéeso biʼoohgo naagágo, doo barter ʼééʼaalééhdaʼ (áłnaʼaalyé). Naaná barter adaʼááłʼį́į́hgo ałdóʼ bitsʼááh doo saah hoolé, áádóó saah hólǫ́ǫgo éí bílaʼashdlaʼii ałchʼį́ʼ ba hachįįh. Saah hoʼdoolééłígíí bitsʼááʼ medium of exchange hólǫ́.
  • A unit of account éí ałhééł tʼéigo iiʼneelʼááhgo oolyé, díí éí adooléʼé naʼiiniʼgo, niʼdoonishgo éí doodaiiʼ éí adooléʼé ałnaaʼ dooyéełgo bee a unit of account nilį́. Áádóó ąąh hááʼá ałdóʼ beeʼnidoolyééł, naasdiʼ baʼnáhotʼááʼgo. A unit of account hólǫ́ǫgo éí bináʼjį́ʼ ąąh hááʼá hólǫ́, áádóó doo hólǫ́ǫgo éí łaʼ biʼdidloʼ. A unit of account chʼooʼį́į́hgo éí:
    • Ałʼááh ʼéʼéélnééhgo béeso bą́ą́h ilį́ʼígíí doo yáʼdiilkéédaʼ, beesh daʼiilį́į́hʼígíí bitsʼáádę́ę́ʼ béeso biyazhi alnééhgo beeʼhaazʼááh, áádóó diilyį́į́hgo ałdóʼ beeʼhaazʼááh.
    • Fungible, díí saad éí "Adóóléʼ ałhééłtʼééhgo bą́ą́h ilį́, ałnaaniilgo ałdóʼ ałhééłtʼééhgo bą́ą́h ilį́" oolyé (Bilagáana bizaadjí éí exchange for equal value). Example: Walmartdę́ę́ʼ adooléʼé naʼhaaznį́į́hgo, áádóó nitʼą́ą́h yaʼąąnjiʼjáágo, adoolé biʼnidiʼná nináájiʼdiʼ doojíʼgo átʼé (Bą́ą́h ilínígíí ałhééł tʼééhgo).
    • Béeso biyazhi bą́ą́h ilį́ʼígíí tʼáá ałhééłtʼééhgo ąąłdas, iiʼneelʼááh, wootágiʼígíí ałhééłtʼééhgo bą́ą́h ilį́ʼ. Example: éí naaki yaal biʼbąąhgo diwool, díí éí akwii tʼéigo naalkáágo beeʼeeʼhózin.
  • A store of value éí béesoʼígíí ashtʼéʼ niniiłgo bigáá, áádóó béeso yaʼayiiniilígíí béeso ninéídííłgo bigáá, áádóó béeso yáʼaniil dóó naasdiʼ béeso ninaʼdiiníílgo béeso bą́ą́h ilį́ʼígíí ałdóʼ dooyáʼhódoonííłdaʼ (Inflation holééhgo béeso bą́ą́h ilį́ʼígíí yáʼhótʼį́ʼ, áádóó éí béeso dooʼilį́ʼdaʼ yiilééh).
  • Standard of deferred payment éí béeso ąąh hááʼá beeʼnidoolyééł—ʼąąh hááʼá bikʼéʼ naʼalyééhgo tʼááłáʼ bikʼéʼ naʼalyééh, unit nilį́į́hgo. Áádóó béeso beeʼnaʼiilyéʼígíí éí legal tender átʼé. Naanish nitságo déíʼjééhígíí, éí doodaiiʼ éí kéyah ałhidadiidzoígíí bąąh hááʼdazʼaʼígíí, háshį́į́h néílį́į́h bąąh hááʼá łáhdiʼ inflation éí doodaiiʼ éí deflation hólǫ́ǫgo ʼąąh hááʼá dooʼílį́ʼda yiilééh, akǫndiʼ anéélʼąąhígíí tʼáádiʼ ąąh hááʼá łééh.


Nuvola apps kdict.pngNaaltsoos bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ Mankiw, N. Gregory. Macroeconomics. Worth Publishers, Nííyóó Hahoodzo. 2007. ISBN 0-7167-6213-7
  2. ^ 2.0 2.1 T.H. Greco. Money: Understanding and Creating Alternatives to Legal Tender. Chelsea Green Publishing. White River Junction, Bimááʼ Hahoodzo: 2001. ISBN 1-890132-37-3
  3. ^ Goldsborough, Reid. "World’s First Coin" Rg.ancients.info. 2 Ghąąjįʼ 2003.
  4. ^ Kramer, History Begins at Sumer, nn. 52–55.
  5. ^ navajocentral.org 12 Yas Niłtʼees 2010.


Blue Glass Arrow.svg Ałdóʼ yídíiłtah...