Jump to content

Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ

"Wikiibíídiiya" bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ
Yádił yiił nahosdzáán yináádáłiʼ 2007 yihah yę́ędą́ą́ʼ éélkid.

Yádiłhił yiiyídí nahosdzáán yináádá éí nidaʼałkaahiʼ aadi nidaalnish áádóó 1998 yihah yę́ędą́ą́ʼ bidaʼdeishnish.

Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ éí tʼáá ayiidigiʼ nahosdzáán yináádáł, tłʼéhgo tłʼóoʼdi deigo jideisʼį́į́hgo tʼáá ashjąąh yiigááł łééh; 350 kilometres (220 miles) wootʼáádiʼ yiigááł.[1][2][3] Áádóó 27,700 kilometres (17,210 miles) per hour nahasdzáán yináádáł, áádóó 15.7 go nahosdzáán yinádah.[1]

Kéyah ałhiiłnidaalnish

[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]


Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ éí bílaʼashdlaʼí daʼąłtsʼąąhdę́ę́, ałhiiłnidaalnishgo adeilééh, díí éí USA (NASA), Biʼeeʼ łiichʼiʼ (Russia-RKA), Binááʼádaałtsʼózí Dineʼé Bikéyah (JAXA), Deeteel Bikéyah (CSA), dóó Tó Wónaanídi Bilagáana Bikéyahdę́ę́ éí łatsʼahdah ałʼąąhdę́ę́ʼ kéyah hádahasdzo ałhiiłnidaalnish (ESA).[4]

Naaná Kintaaʼanéhé Dineʼé Bikéyah bi-Space Agency (AEB)[5] dóó Doohatsʼíí Yátiʼ Dineʼé Bikéyah bi-Space Agency[6] ałdóʼ akáʼanáájáhgo nidaalnish, akóndiʼ díí nidiiltʼéʼgo éí tʼáá sáhdiʼ adooleʼéʼ yééʼakáʼanáájáh. Naaná Tsiiʼyishbizhí Dineʼé Bikéyahdę́ę́ ałdóʼ akáh anééhjáh doolééł daʼnį́į́h nidiʼ tʼáá dooʼ bee baʼląąh alééhdaʼ.[7][8]

2011 yiihahgo éí Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ ałtso adoolniił, kʼadi éí tʼáádiʼ binaʼanish. Naaná ałtso adáályaʼigíí éí binidaʼanish. Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ kʼad alnééhígíí éí tʼáá yéigo nitságo alnééh. Łaʼ áłtsé adáályaʼígíí éí "Mir 2" wolyé nitʼę́ę́h (Russia), "Freedom" (USA), "Columbus laboratory" (European), "Kibō laboratory" (Binááʼádaałtsʼózí-Japanese), díí éí kʼad dooyádiłhił biiyidiʼ naaznildaʼ.[9]

Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ bahaneʼ

[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]

Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ, éí binidaʼanish; Niłchʼiʼtsózí 02, 2000 yihah yę́ędą́ą́ʼ éí bidaʼdeizhnish, áádóó éí bílaʼashdlaʼí aadi daʼbiighan áádóó aadi nidaalnish ałdóʼ. Áłtsé bílaʼashdláʼ aadi daʼdeishnish yę́ędą́ą́ʼ éí "Expedition 1" wolyéego beeʼwoojiʼ áádóó kʼadi éí "Expedition 18" wolyéígíí aadi nidaalnish, ałnaahókááhgo aadi nidaʼanish.

Naaná kʼadi éí táágo bílaʼashdlaʼí aadi nidaalnish, áádóó "Expedition 19" góneʼ (ałnaʼasdéíʼgo) éí hastʼąąʼ nidaalnish doolééł. Áłtsé bílaʼashdlaʼí daʼdeishnishígíí éí Biʼééʼ łiichiʼiʼ bikéyahdę́ę́ʼgo bił nidaʼiistʼáʼ (Biʼééʼ łichííʼí bizaadjiʼ: Федеральное космическое агентство России, Federal’noye kosmicheskoye agentstvo Rossii, "Roskosmos" éí wolyé, Russian Federal Space Agency-RKA), áádóó Amééwikadę́ę́ʼgo ałdóʼ bił nidaʼiistʼáʼ (National Aeronautics and Space Administration-NASA, /ˈnæsə/ díí átʼéego jóózhííh), Yaʼiishjaashtsoh 2006 yihah yę́ędą́ą́ʼ éí Beesh bichʼááʼiʼłáʼ íídiiyáʼ.

Áádóó chʼáá nidaʼkáíigíí ałdóʼ aadi ałheʼnaakáí, hastą́ągo aadi ałheʼnaakáíʼ.[10]

Yádiłhił yiiyídíʼ nahosdzáán yináádáłiʼ éí Biʼééʼ łiichiʼiʼ biyágháhoníkáángo ałnánátʼahí baʼnatʼáʼ: "Soyuz" dóó "Progress" wolyé. Áádóó Amééwikadę́ę́go ałdóʼłá ałnánátʼáʼ: "Orbiter" wolyé. Díí hééł dóó beeʼnaʼanish aadi neiʼgééh. Wóózhchʼį́į́di 09, 2008 yihah yę́ędą́ą́ʼ éí European Space Agency (ESA), Ariane 5 wolyégo yideiʼdéézhchʼid, 8,000 kilogram hééł yooyééł.


bitsʼą́ą́dóó ééhózinii

  1. ^ 1.0 1.1 Current ISS Tracking data. NASA. December 15, 2008
  2. ^ International Space Station needs boost to higher orbit. William Atkins. iTWire. March 17, 2007
  3. ^ International Space Station. James Oberg. World Book Online Reference Center. 2005. World Book, Inc.
  4. ^ Human Spaceflight and Exploration—European Participating States. European Space Agency (ESA). 2009.
  5. ^ NASA Signs International Space Station Agreement With Brazil NASA. October 14, 1997.
  6. ^ International Space Station (ISS). Italian Space Agency. January 18, 2009.
  7. ^ China wants role in space station. CNN. Associated Press. October 16, 2007.
  8. ^ China takes aim at the space station. James Oberg. MSNBC. October 26, 2001.
  9. ^ Consolidated Launch Manifest. NASA. 2008.
  10. ^ Our Clients. Space Adventures. 2009.


Ałdóʼ yídííłtah...


Béésh Łichíʼii biyiʼdóó ił Nahazʼą́ baa Haneʼ