Shą́ą́ʼtóhí
Shą́ą́ʼtóhí TÁÁʼ NAAZNILÍ |
---|
Alą́ąjįʼ dah Sidáhígíí: Felix Fuller Ałkééʼ dah Sidáhígíí: Elizabeth Whitethorne-Benally Naaltsoos Ííłʼíní: Winnifred Bronston |
Shą́ą́ʼtóhídi 568 diné dabighan, 2010góó yihah yę́ędą́ą́ʼ diné daóltaʼ.DÍNE WÓLTAʼ Diné Bikéyah bikáaʼdi éí áhootʼéego bił hazʼą́; áádóó éí bílaʼashdlaʼii náóltahígíí biniiyé náhásdzo. Tó Naneesdizí Bił Hahoodzo biyiʼdi éí kin dah shijaaʼ.
Shą́ą́ʼtóhí éí 36°35′54″ NHK dóó 110°39′29″ EʼE-gi bił házʼą́. Shą́ą́tóho éí tónteel bikááʼdóó deigo 5,080 adéesʼeez dóó 7,600 adéésʼééz ąnzáá.
Nitʼąąʼ nahané
[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]1882 dóó 1965 bitaʼ yihah yę́ędą́ą́ʼ Shą́ą́tóhó biłhaʼhodzoígíí Naabeehó bikéyah bidiidzo (tʼáá ałkééh). 1900 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí azhí Shą́ą́tóhó beeʼ beehodooszin áádóó Diné akǫh kédaʼhatʼííhniʼígíí éí Shą́ą́tóhó dineʼé daalyé, áádóó 1958 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Shą́ą́tóhógi tááʼ naaznilí bighan łaʼ alyá. Shą́ą́tóhó bił hahoodzooígíí éí Hoozdo Hahoodzo dóó Áshįįh Biiʼtó Hahoodzo biyiʼ, áádóó áłtsʼíísígo hadahaasdzooígíí éí Dookʼoʼoosłííd Áłtsʼíísí Bił Hahoodzo dóó Tʼiisyaakin Áłtsʼíísí Bił Hahoodzo dóó Tsézhin Deezʼáhí Áłtsʼíísí Bił Hahoodzo dóó Dził Ditłʼooí Áłtsʼíísí Bił Hahoodzo biyiʼ hoodzo ałdóʼ.
Tááʼ naaznilí bighan
[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]Shą́ą́ tóhódiʼ Tááʼ naaznilí bighan siʼánígíí éí Shonto Community Governance wolyéego bee woojiʼ. Tʼááchil 1998 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Naabeehó biWááshindoon Local Governance Act (LGA) Title 26 NNC yéélą́ʼ daʼaslį́į́h. Biʼantʼááʼ tsozí 1999 biyihah yę́ędą́ą́ʼ, ashdlaʼ management systems bee hólǫ́ǫgo áádóó bikʼiʼ niʼiitʼáʼ (certified aalyá). Atsá biyaazh 2005 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Shą́ą́ tóhógiʼ, hai tʼéigo kéyah choo dooʼiiłígíí bikʼiʼniʼiitʼáʼ. Niłchʼiʼtsózí 2006 biyihah yę́ędą́ą́ʼ, Shą́ą́ tóhó dineʼé Council of Natʼaa yééląʼ daʼaslį́į́h, áádóó Yas Niłtʼéés 2007 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí beeʼdaʼdeizhnish. Yas Niłtʼéés 2007 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí Naanish hadaʼbiiljééʼígíí (economic development), hai tʼéigo kéyah chooʼdooʼííłígíí dóó kéyah bikáaʼgi naanish hadaʼbiʼdiʼyooljáʼígíí (planning & zoning commission), áádóó Chʼáá nidaʼkáíjiʼ naanish déíʼjííhʼígíí (tourism) adaalyá Shą́ą́ tóhógiʼ. Yaʼiishjaash chilí 2008 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí kéyah bikáaʼgi naanish déíʼjééh doolééł doo biniʼyééhígíí, "lease" wolyéígíí aalyá.
Oltá
[łahgo áshłééh | łahgo áshłééh]Shą́ą́ tóhógiʼ éí oltá táaʼgo siniil. 1933 dóó 1934 biyihah yę́ędą́ą́ʼ Shą́ą́ tóhó bikoohgoyá áłtsé daʼoltá nitʼééh. "Jį́ʼ Oltá" wolyéego akwéʼéʼ ałchiní daʼoołtá nitʼééh, áádóó tsé nidaʼbidziisnégo kin hooghan nimaasiʼ beeʼaalyáʼ siʼááh. Díí kinígíí éí tʼáádi siʼááh. 1966 dóó 1967 biyiʼyihah yę́ędą́ą́ʼ éí oltá hokʼą́ą́jiʼ bíł haʼazná. Áádóó éí dishjį́di tʼáádi daʼoltá. Áłtsédą́ą́ʼ éí oltá Shonto Boarding School wolyé nitʼééh, áádóó 1996 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí oltá Shonto Preparatory School wolyéego aalyá. 1996 biyihah yę́ędą́ą́ʼ éí oltáʼígíí "Grant/Charter" nilį́į́hgo aalyá. Áádóó hodahgo oltáígíí ałdóʼłá aalyá; Shonto Preparatory Technology High School wolyéego aalyá, éí oltáʼígíí "charter" nilį́į́hgo aalyá ałdóʼ. Shą́ą́ tóhógiʼ ałdóʼ ałchiní yázhí daʼołtáígíí bił hozʼááh, díí oltá éí Shonto Pre-School wolyé (Navajo Head Start).
- Tááʼ naaznilí biníłchʼi naaltsoos (Bilagáanakʼehjí)
- Shą́ą́tóhódi Óltaʼ biníłchʼi naaltsoos (Bilagáanakʼehjí)
Tó Naneesdizí Bił Hahoodzodi kin naaznilígíí | |
---|---|
Béésh Haagééd · Deinihootso · Kʼaiʼbiiʼtó · Łeejin Haagééd · Łichíiʼii · Naatsisʼáán · Naʼníʼá Hayázhí · Ooljééʼ Tó · Shą́ą́ʼtóhí · Tó Dínéeshzheeʼ · Tó Łání · Tó Naneesdizí · Tó Nehelį́į́h · Tsʼah Biiʼ Kin · Tsídii Toʼí · Tsinaabąąs Habitiin · Tsiiłchin Biiʼ Tó · Tsiizizii | |
kin dah naazhjaaʼí náánáłaʼ dóó naalyéhé bá hooghan Abaʼtó · Beʼekʼid Halchííʼ (naalyéhé bá hooghan) · Béégashii Bitoʼ · Béésh Biwooʼí · Chézhiinteel (naalyéhé bá hooghan) · Díchʼíító · Halchíítah · Hastiin Chaaʼ · Kin Łigaaí (Tó Naneesdizí) · Kin Łigaaí (kinsááʼ) · Kʼiishzhinii · Łeetso Haagééd · Naakaii Chʼah · Séí Ńdeeshgizh · Tółchíʼíkooh · Tó Naneesdizí (Tsiizizii) · Tʼiis Hólóní · Tsé Awéʼé · Tségiizh · Tsézhiin Ádahiilínígíí |